Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Édouard Philippe

Édouard Philippe (Rouen, 1970. november 28. –) francia jogász és konzervatív politikus, 2017. május 15. óta Franciaország miniszterelnöke.

Édouard Philippe
Edouard026-300x200.jpg
Franciaország 23. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2017. május 15.
Előd Bernard Cazeneuve
Le Havre polgármestere
Hivatali idő
2010. október 24.2017. május 20.
Előd Antoine Rufenacht

Született 1970. november 28. (46 éves)[1][2]
Rouen[3][1][2]
Párt

Foglalkozás politikus
Iskolái
  • Sciences Po
  • École nationale d'administration
  • École de Gaulle-Adenauer
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Édouard Philippe témájú médiaállományokat.

Az Unió egy Népi Mozgalomért, majd a Republikánus Párt tagjaként 2012 óta a a Nemzetgyűlés tagja, Seine-Maritime megye 7. választókerülete képviseletében. 2010 óta Le Havre polgármestere és a város agglomerációs szövetségének az elnöke.

Philippe-et a frissen megválasztott köztársasági elnök, Emmanuel Macron nevezte ki kormányfőnek, készülőben a nemzetgyűlési választásra, amelyen Macron pártja, a szociálliberális En Marche! aligha szerez egyedül parlamenti többséget.

Tartalomjegyzék

Ifjúkora, iskoláiSzerkesztés

A szülei tanárok voltak, Phillipe Édouard baloldali családban nőtt fel. Bonnban érettségizett, ahol édesapja a Francia Iskola igazgatója volt. Egy év után abbahagyta a CPGE (Classe préparatoire aux grandes écoles) nyelv és irodalom (hypokhâgne) szakát, és a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében (Sciences Po) kezdett tanulni, ahol 1992-ben végzett. Később, 1995 és 1997 között a Nemzeti Közigazgatási Iskolában is tanult (École nationale d'administration, ENA), a "Marc Bloch csoportban".[4][5]

A Sciences Pón töltött éveiben Michel Rocard támogatója volt, és a Szocialista Párt rocard-i és szociáldemokrata szárnyaival azonosult. Miután Rocard elvesztette vezetői posztját a pártban, véget ért Philippe szimpátiája is a párt iránt. Miután 1997-ben elhagyta az ENÁ-t, az Államtanácsban (Conseil d'État) kapott munkát[4][5] a közbeszerzési jogra szakosodva.[6]

Politikai pályájaSzerkesztés

2001-ben Le Havre jogi ügyekért felelős alpolgármestere lett Antoine Rufenacht polgármester alatt.[7] Rufenacht 1995 és 2010 közt volt a város polgármestere, és a 2002-es elnökválasztáson Jacques Chirac kampányigazgatója is volt.[5] Amikor 2002-ben megalakult az UMP, Philippe Alain Juppé támogatta, akit ideológiailag Michel Rocardhoz hasonlónak érzett. Ezzel véget ért baloldali aktivizmusa.[5] Ugyanebben az évben sikertelenül próbálta megszerezni választókerülete mandátumát a 2002-es törvényhozási választáson.[6] 2014-ig Juppé alatt az UMP szolgáltatási főtitkára volt, amikor a bordeaux-i polgármestert elítélték egy olyan fiktív munkákat érintő ügy miatt, amelybe belekeveredett a konzervatív párt elődje, az RPR (Rassemblement pour la République, Tömörülés a Köztársaságért) is. Ekkor Phillipe a privát szektorban kezdett dolgozni a Debevoise & Plimpton LLP nevű amerikai jogi cégnél.[4][5] Ugyanebben az évben megválasztották Felső-Normandia regionális tanácsába.[7]

Miután Nicolas Sarkozy megnyerte a 2007-es elnökválasztásokat, Phillipe rövid időre visszatért a politikába, Juppé rövid életű kabinetjébe, ahol egy ideig ökológiai miniszter lett (mielőtt kinevezték az Areva közügyi igazgatójának, amely posztot 2007 és 2010 között töltötte be).[5]

2007-től a Seine-Maritime 7. választókerületéből megválasztott nemzetgyűlési képviselő, Jean-Yves Besselat tartalék képviselője volt.[4] A 2008-as megyei önkormányzati választásokon Le Havre-ban a Seine-Maritime megyei tanács tagjává választották,[8] majd 2014-ben pártfogója, Rufenacht lemondása után polgármesternek választották,[5][4] és ugyanabban az évben a le havre-i agglomerációs tanács elnöke is lett.[7] Miután hosszú betegség után 2012-ben Besselat meghalt, Phillipe átvette a helyét a nemzetgyűlésben,[9] és a nem sokkal később tartott 2012-es törvényhozási választásokon meg is védte a mandátumát.[5] 2014-ben újraválasztották Le Havre polgármesterének. Már az első fordulóban elnyerte az abszolút többséget, a szavazatok 52,04 %-át.[8]

2017. május 15-én Emmanuel Macron köztársasági elnök miniszterelnöknek nevezte ki.[10]

MagánéleteSzerkesztés

Felesége Edith Chabre, aki a Sciences Pón tanít. Három gyermekük van.[11][12]

PublikációiSzerkesztés

Philippe a társszerzője a következő két fikció műfajú munkának:

JegyzetekSzerkesztés

  1. ^ a b Sycomore, 2017. május 15., 18496
  2. ^ a b Édouard Philippe. Franciaország kormánya, 2017. (Hozzáférés: 2017. május 18.)
  3. Emmanuel Macron picks centre-right Édouard Philippe as PM, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  4. ^ a b c d e Edouard Philippe de A à Z”, 2010. december 16. (Hozzáférés ideje: 2017. május 15.) 
  5. ^ a b c d e f g h Jules Pecnard. „Trois choses à savoir sur Edouard Philippe, le potentiel futur Premier ministre”, 2017. május 10. (Hozzáférés ideje: 2017. május 15.) 
  6. ^ a b Justine Chevalier. „Qui est Edouard Philippe, juppéiste pressenti pour être Premier ministre?”, BFM TV, 2017. május 11. (Hozzáférés ideje: 2017. május 14.) 
  7. ^ a b c Biographie et actualités de Edouard Philippe”, France Inter (Hozzáférés ideje: 2017. május 15.) 
  8. ^ a b Edouard Philippe : Biographie et articles” (Hozzáférés ideje: 2017. május 15.) 
  9. Jean-Yves Besselat, député UMP de Seine-Maritime, est mort”, 2017. március 23. (Hozzáférés ideje: 2017. május 15.) 
  10. Le premier ministre Philippe prépare « un gouvernement rassembleur de compétences »”, 2017. május 15. (Hozzáférés ideje: 2017. május 15.) 
  11. All you need to know about France's little-known Prime Minister Edouard Philippe. The Local France, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  12. Session 1: Building a Smart Port City for today and tomorrow (Durban). 14th World Conference Cities and Ports. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  13. Alain Auffray. „Edouard Philippe, la transgression à Matignon”, 2017. május 15. (Hozzáférés ideje: 2017. május 16.) 

További információkSzerkesztés