Életvonat
Az Életvonat (Train de vie) egy 1998-ban bemutatott filmdráma Radu Mihăileanu rendezésében.
Életvonat (Train de vie) | |
1998-as francia–belga–román–holland–izraeli film | |
Lionel Abelanski mint Shlomo | |
Rendező | Radu Mihăileanu |
Producer | Marc Baschet Ludi Boeken Frédérique Dumas-Zajdela Eric Dussart Cédomir Kolar |
Műfaj | |
Forgatókönyvíró | Radu Mihăileanu |
Főszerepben | Lionel Abelanski Rufus Agathe de la Fontaine |
Zene | Goran Bregovic |
Operatőr | Jorgosz Arvanitisz Laurent Dailland |
Vágó | Monique Rysselinck |
Jelmeztervező | Viorica Petrovici |
Gyártás | |
Gyártó | Belfilms, Canal+, Centre National de la Cinématographie, Centre du Cinéma et de l'Audiovisuel de la Communauté Française de Belgique, Eurimages, Hungry Eye Lowland Pictures B.V., Noé Productions, PolyGram Audiovisuel, RTL-TVi, Raphaël Films, Sofinergie 4 |
Ország | Franciaország Románia Hollandia Izrael Belgium |
Nyelv | francia német |
Forgatási helyszín | Bukarest |
Játékidő | 98 perc |
Képarány | 2,35:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Paramount Pictures Arthaus Downtown Pictures |
Bemutató | 1998. szeptember 5. 1999. december 5. |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cselekmény
szerkesztésAlább a cselekmény részletei következnek! |
1941 egyik estéjén Shlomo, a kis zsidó falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják és valószínűleg az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat, így vándoroljanak ki Palesztinába az ígéret földjére. Ők lesznek a deportáltak, a vasutasok és a náci katonák is. Az egész község összefog: náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot. És egy szép napon – akár Noé bárkája – elindul a vonat a falu összes lakójával. A szerelvényen a rendkívüli viszonyok közepette is zajlik az élet: a fiatalok életük első szerelmét élik, a gyerekek önfeledten játszanak, miközben a vonat robog tovább.
Újabb és újabb problémákkal kell megküzdeniük. A szerelvény nem szerepel a menetrendben, fantomként száguld át az országon. Természetesen cikk-cakkban, hogy megtévesszék az ellenséget. Egy sértett szerelmes (a rabbi fia) kommunista sejtet alapít az utasok között, a kommunisták állandóan keresik az összetűzést az elöljárókkal és lázítanak a "nácik" ellen, végül megszöknek. A játszma ezzel komolyra fordul, hiszen ha az igazi nácik fogságába esnek, a menekülők mind bajba kerülnek, ezért rabok és rabtartók közösen üldözőbe veszik és el is fogják a szökevényeket egy kivételével, akit tényleg megtalálnak a németek. Önvédelemből, de a falubelijük iránti ragaszkodásból is egy merész csellel nemcsak kiszabadítják az elfogott szabót, hanem élelmet is szereznek a helyőrségből. A kiszámíthatatlanul közlekedő vonatot a partizánok egyre másra sikertelenül próbálják meg feltartóztatni. Az egyre idegesebb ellenállókat teljesen összezavarja, amikor a sábeszen együtt imádkoznak a vonatból kitóduló zsidók és a felsorakozott egyenruhás ál-katonák.
Egy vasúti kereszteződésnél német egyenruhás katonák állítják meg a szerelvényt és leszállítják az összes embert. Az általános rémület csak akkor oldódik fel, amikor kiderül, hogy ezek is ál-nácik, valójában teherautó-karavánnal önmagukat deportáló cigányok. A megkönnyebbült emberek félelmeik és nyomorúságuk ellenére este közösen mulatnak, majd reggel mindannyian együtt indulnak tovább keletre Palesztina és India felé.
A történetnek nem lesz szerencsés vége: a vonat és utasai végül a két frontvonal közé szorulnak, ahonnét nincsen tovább, hová menni. De még ezen is csavar egyet a rendező: a végén kiderül, hogy nem igaz az egész: a falu bolondja meséli a történetet – egy koncentrációs táborban.
Szereplők
szerkesztés- Lionel Abelanski – Shlomo
- Rufus – Mordechai
- Clément Harari – Rabbi
- Michel Muller – Yossi
- Agathe de la Fontaine – Esther
- Bruno Abraham-Kremer – Yankele
Díjak, jelölések
szerkesztés- Sundance Filmfesztivál (1998)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1998)
- díj: Kritikusok díja – Radu Mihaileanu
- díj: FIPRESCI-díj – Radu Mihaileanu
- David di Donatello-díj (1999)
- díj: legjobb külföldi film – Radu Mihaileanu
- César-díj
- jelölés: legjobb eredeti vagy adaptált forgatókönyv – Radu Mihaileanu
- jelölés: legígéretesebb fiatal színész – Lionel Abelanski
- Hamptons International Film Festival (1999)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
- Las Vegas Film Critics Society Awards (2000)
- jelölés: Sierra Award (legjobb külföldi film)
- Miami Film Festival (1999)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
- São Paulo International Film Festival (1998)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
- díj: Kritikusok díja – Radu Mihaileanu
- Cinema Brazil Grand Prize (2001)
- jelölés: legjobb külföldi film – Radu Mihaileanu
- Cottbus Film Festival of Young East European Cinema (1998)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
Külső hivatkozások
szerkesztés- Életvonat a PORT.hu-n (magyarul)
- A csapnivalo.hu-n