Életvonat
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az Életvonat (Train de vie) egy 1998-ban bemutatott román filmdráma Radu Mihăileanu rendezésében.
| Életvonat (Train de vie) | |
| 1998-as francia–belga–román–holland–izraeli film | |
 | |
| Lionel Abelanski mint Shlomo | |
| Rendező | Radu Mihăileanu |
| Producer | Marc Baschet Ludi Boeken Frédérique Dumas-Zajdela Eric Dussart Cédomir Kolar |
| Műfaj | |
| Forgatókönyvíró | Radu Mihăileanu |
| Főszerepben | Lionel Abelanski Rufus Agathe de la Fontaine |
| Zene | Goran Bregovic |
| Operatőr | Jorgosz Arvanitisz Laurent Dailland |
| Vágó | Monique Rysselinck |
| Jelmeztervező | Viorica Petrovici |
| Gyártás | |
| Gyártó | Belfilms, Canal+, Centre National de la Cinématographie, Centre du Cinéma et de l'Audiovisuel de la Communauté Française de Belgique, Eurimages, Hungry Eye Lowland Pictures B.V., Noé Productions, PolyGram Audiovisuel, RTL-TVi, Raphaël Films, Sofinergie 4 |
| Ország |  Franciaország Románia Hollandia Izrael Belgium |
| Nyelv | francia német |
| Forgatási helyszín | Bukarest |
| Játékidő | 98 perc |
| Képarány | 2,35:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Paramount Pictures Arthaus Downtown Pictures |
| Bemutató |  1998. szeptember 5. 1999. december 5. |
| További információk | |
Cselekmény
szerkesztés |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
1941 egyik estéjén Shlomo, a kis zsidó falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják és valószínűleg az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat, így vándoroljanak ki Palesztinába az ígéret földjére. Ők lesznek a deportáltak, a vasutasok és a náci katonák is. Az egész község összefog: náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot. És egy szép napon – akár Noé bárkája – elindul a vonat a falu összes lakójával. A szerelvényen a rendkívüli viszonyok közepette is zajlik az élet: a fiatalok életük első szerelmét élik, a gyerekek önfeledten játszanak, miközben a vonat robog tovább.
Újabb és újabb problémákkal kell megküzdeniük. A szerelvény nem szerepel a menetrendben, fantomként száguld át az országon. Természetesen cikkcakkban, hogy megtévesszék az ellenséget. Egy sértett szerelmes (a rabbi fia) kommunista sejtet alapít az utasok között, a kommunisták állandóan keresik az összetűzést az elöljárókkal és lázítanak a „nácik” ellen, végül megszöknek. A játszma ezzel komolyra fordul, hiszen ha az igazi nácik fogságába esnek, a menekülők mind bajba kerülnek, ezért rabok és rabtartók közösen üldözőbe veszik és el is fogják a szökevényeket egy kivételével, akit tényleg megtalálnak a németek. Önvédelemből, de a falubelijük iránti ragaszkodásból is egy merész csellel nemcsak kiszabadítják az elfogott szabót, hanem élelmet is szereznek a helyőrségből. A kiszámíthatatlanul közlekedő vonatot a partizánok egyre-másra sikertelenül próbálják meg feltartóztatni. Az egyre idegesebb ellenállókat teljesen összezavarja, amikor a sábeszen együtt imádkoznak a vonatból kitóduló zsidók és a felsorakozott egyenruhás ál-katonák.
Egy vasúti kereszteződésnél német egyenruhás katonák állítják meg a szerelvényt és leszállítják az összes embert. Az általános rémület csak akkor oldódik fel, amikor kiderül, hogy ezek is ál-nácik, valójában teherautó-karavánnal önmagukat deportáló cigányok. A megkönnyebbült emberek félelmeik és nyomorúságuk ellenére este közösen mulatnak, majd reggel mindannyian együtt indulnak tovább keletre Palesztina és India felé.
A történetnek nem lesz szerencsés vége: a vonat és utasai végül a két frontvonal közé szorulnak, ahonnét nincsen tovább hová menni. De még ezen is csavar egyet a rendező: a végén kiderül, hogy nem igaz az egész: a falu bolondja meséli a történetet – egy koncentrációs táborban.
Szereplők
szerkesztésDíjak, jelölések
szerkesztés- Sundance Filmfesztivál (1998)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1998)
- díj: Kritikusok díja – Radu Mihaileanu
- díj: FIPRESCI-díj – Radu Mihaileanu
- David di Donatello-díj (1999)
- díj: legjobb külföldi film – Radu Mihaileanu
- César-díj
- jelölés: legjobb eredeti vagy adaptált forgatókönyv – Radu Mihaileanu
- jelölés: legígéretesebb fiatal színész – Lionel Abelanski
- Hamptons International Film Festival (1999)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
- Las Vegas Film Critics Society Awards (2000)
- jelölés: Sierra Award (legjobb külföldi film)
- Miami Film Festival (1999)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
- São Paulo International Film Festival (1998)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
- díj: Kritikusok díja – Radu Mihaileanu
- Cinema Brazil Grand Prize (2001)
- jelölés: legjobb külföldi film – Radu Mihaileanu
- Cottbus Film Festival of Young East European Cinema (1998)
- díj: közönségdíj – Radu Mihaileanu
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Életvonat - ISzDb. iszdb.hu. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
Források
szerkesztés- Életvonat a PORT.hu-n (magyarul)
- A csapnivalo.hu-n
