Az Életvonat (Train de vie) egy 1998-ban bemutatott filmdráma Radu Mihăileanu rendezésében.

Életvonat
(Train de vie)
1998-as francia–belga–román–holland–izraeli film

Lionel Abelanski mint Shlomo
Lionel Abelanski mint Shlomo
Rendező Radu Mihăileanu
Producer Marc Baschet
Ludi Boeken
Frédérique Dumas-Zajdela
Eric Dussart
Cédomir Kolar
Műfaj
Forgatókönyvíró Radu Mihăileanu
Főszerepben Lionel Abelanski
Rufus
Agathe de la Fontaine
Zene Goran Bregovic
Operatőr Jorgosz Arvanitisz
Laurent Dailland
Vágó Monique Rysselinck
Jelmeztervező Viorica Petrovici
Gyártás
Gyártó Belfilms, Canal+, Centre National de la Cinématographie, Centre du Cinéma et de l'Audiovisuel de la Communauté Française de Belgique, Eurimages, Hungry Eye Lowland Pictures B.V., Noé Productions, PolyGram Audiovisuel, RTL-TVi, Raphaël Films, Sofinergie 4
Ország Franciaország
 Románia
 Hollandia
 Izrael
 Belgium
Nyelv francia
német
Forgatási helyszín Bukarest
Játékidő 98 perc
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó Paramount Pictures
Arthaus
Downtown Pictures
BemutatóOlaszország 1998. szeptember 5.
magyar 1999. december 5.
További információk

CselekménySzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

1941 egyik estéjén Shlomo, a kis zsidó falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják és valószínűleg az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat, így vándoroljanak ki Palesztinába az ígéret földjére. Ők lesznek a deportáltak, a vasutasok és a náci katonák is. Az egész község összefog: náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot. És egy szép napon – akár Noé bárkája – elindul a vonat a falu összes lakójával. A szerelvényen a rendkívüli viszonyok közepette is zajlik az élet: a fiatalok életük első szerelmét élik, a gyerekek önfeledten játszanak, miközben a vonat robog tovább.

 
Megszöktek a kommunisták

Újabb és újabb problémákkal kell megküzdeniük. A szerelvény nem szerepel a menetrendben, fantomként száguld át az országon. Természetesen cikk-cakkban, hogy megtévesszék az ellenséget. Egy sértett szerelmes (a rabbi fia) kommunista sejtet alapít az utasok között, a kommunisták állandóan keresik az összetűzést az elöljárókkal és lázítanak a "nácik" ellen, végül megszöknek. A játszma ezzel komolyra fordul, hiszen ha az igazi nácik fogságába esnek, a menekülők mind bajba kerülnek, ezért rabok és rabtartók közösen üldözőbe veszik és el is fogják a szökevényeket egy kivételével, akit tényleg megtalálnak a németek. Önvédelemből, de a falubelijük iránti ragaszkodásból is egy merész csellel nemcsak kiszabadítják az elfogott szabót, hanem élelmet is szereznek a helyőrségből. A kiszámíthatatlanul közlekedő vonatot a partizánok egyre másra sikertelenül próbálják meg feltartóztatni. Az egyre idegesebb ellenállókat teljesen összezavarja, amikor a sábeszen együtt imádkoznak a vonatból kitóduló zsidók és a felsorakozott egyenruhás ál-katonák.

Egy vasúti kereszteződésnél német egyenruhás katonák állítják meg a szerelvényt és leszállítják az összes embert. Az általános rémület csak akkor oldódik fel, amikor kiderül, hogy ezek is ál-nácik, valójában teherautó-karavánnal önmagukat deportáló cigányok. A megkönnyebbült emberek félelmeik és nyomorúságuk ellenére este közösen mulatnak, majd reggel mindannyian együtt indulnak tovább keletre Palesztina és India felé.

A történetnek nem lesz szerencsés vége: a vonat és utasai végül a két frontvonal közé szorulnak, ahonnét nincsen tovább, hová menni. De még ezen is csavar egyet a rendező: a végén kiderül, hogy nem igaz az egész: a falu bolondja meséli a történetet – egy koncentrációs táborban.

SzereplőkSzerkesztés

  • Lionel Abelanski – Shlomo
  • Rufus – Mordechai
  • Clément Harari – Rabbi
  • Michel Muller – Yossi
  • Agathe de la Fontaine – Esther
  • Bruno Abraham-Kremer – Yankele

Díjak, jelölésekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés