Életvonat

1998-ban bemutatott filmdráma
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. június 4.

Az Életvonat (Train de vie) egy 1998-ban bemutatott román filmdráma Radu Mihăileanu rendezésében.

Életvonat
(Train de vie)
1998-as francia–belga–román–holland–izraeli film

Lionel Abelanski mint Shlomo
Lionel Abelanski mint Shlomo
RendezőRadu Mihăileanu
ProducerMarc Baschet
Ludi Boeken
Frédérique Dumas-Zajdela
Eric Dussart
Cédomir Kolar
Műfaj
ForgatókönyvíróRadu Mihăileanu
FőszerepbenLionel Abelanski
Rufus
Agathe de la Fontaine
ZeneGoran Bregovic
OperatőrJorgosz Arvanitisz
Laurent Dailland
VágóMonique Rysselinck
JelmeztervezőViorica Petrovici
Gyártás
GyártóBelfilms, Canal+, Centre National de la Cinématographie, Centre du Cinéma et de l'Audiovisuel de la Communauté Française de Belgique, Eurimages, Hungry Eye Lowland Pictures B.V., Noé Productions, PolyGram Audiovisuel, RTL-TVi, Raphaël Films, Sofinergie 4
Ország Franciaország
 Románia
 Hollandia
 Izrael
 Belgium
Nyelvfrancia
német
Forgatási helyszínBukarest
Játékidő98 perc
Képarány2,35:1
Forgalmazás
ForgalmazóParamount Pictures
Arthaus
Downtown Pictures
BemutatóOlaszország 1998. szeptember 5.
magyar 1999. december 5.
További információk

Cselekmény

szerkesztés
  Alább a cselekmény részletei következnek!

1941 egyik estéjén Shlomo, a kis zsidó falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják és valószínűleg az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat, így vándoroljanak ki Palesztinába az ígéret földjére. Ők lesznek a deportáltak, a vasutasok és a náci katonák is. Az egész község összefog: náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot. És egy szép napon – akár Noé bárkája – elindul a vonat a falu összes lakójával. A szerelvényen a rendkívüli viszonyok közepette is zajlik az élet: a fiatalok életük első szerelmét élik, a gyerekek önfeledten játszanak, miközben a vonat robog tovább.

 
Megszöktek a kommunisták

Újabb és újabb problémákkal kell megküzdeniük. A szerelvény nem szerepel a menetrendben, fantomként száguld át az országon. Természetesen cikkcakkban, hogy megtévesszék az ellenséget. Egy sértett szerelmes (a rabbi fia) kommunista sejtet alapít az utasok között, a kommunisták állandóan keresik az összetűzést az elöljárókkal és lázítanak a „nácik” ellen, végül megszöknek. A játszma ezzel komolyra fordul, hiszen ha az igazi nácik fogságába esnek, a menekülők mind bajba kerülnek, ezért rabok és rabtartók közösen üldözőbe veszik és el is fogják a szökevényeket egy kivételével, akit tényleg megtalálnak a németek. Önvédelemből, de a falubelijük iránti ragaszkodásból is egy merész csellel nemcsak kiszabadítják az elfogott szabót, hanem élelmet is szereznek a helyőrségből. A kiszámíthatatlanul közlekedő vonatot a partizánok egyre-másra sikertelenül próbálják meg feltartóztatni. Az egyre idegesebb ellenállókat teljesen összezavarja, amikor a sábeszen együtt imádkoznak a vonatból kitóduló zsidók és a felsorakozott egyenruhás ál-katonák.

Egy vasúti kereszteződésnél német egyenruhás katonák állítják meg a szerelvényt és leszállítják az összes embert. Az általános rémület csak akkor oldódik fel, amikor kiderül, hogy ezek is ál-nácik, valójában teherautó-karavánnal önmagukat deportáló cigányok. A megkönnyebbült emberek félelmeik és nyomorúságuk ellenére este közösen mulatnak, majd reggel mindannyian együtt indulnak tovább keletre Palesztina és India felé.

A történetnek nem lesz szerencsés vége: a vonat és utasai végül a két frontvonal közé szorulnak, ahonnét nincsen tovább hová menni. De még ezen is csavar egyet a rendező: a végén kiderül, hogy nem igaz az egész: a falu bolondja meséli a történetet – egy koncentrációs táborban.

Szereplők

szerkesztés
Karakter Színész Magyar hang[1]
Slomo Lionel Abelanski Rudolf Péter
Mordeháj Rufus Rufus Pathó István
A rabbi Clément Harari Horkai János
Jossi Michel Muller Kerekes József
Eszter Agathe de La Fontaine Németh Borbála
Schmecht Johan Leysen Bács Ferenc
Jankele Bruno Abraham-Kremer Józsa Imre
Sura Marie-José Nat Ráckevei Anna
Manzatu Gad Elmaleh
Struhl Serge Kribus Görög László
Golda Rodica Sanda Tutuianu Várnagy Kati
Jossi anyja Sanda Toma Kassai Ilona
Lilenfeld Zwi Kanar Kenderesi Tibor
A cigány ezredes Razvan Vasilescu
Sami Mihai Calin Welker Gábor
Moitl Ovidiu Cuncea
Mendel Marius Drogeanu Mertz Tibor
Von Glück Vladimir Jurascu Kránitz Lajos
S.S. Hauptsturmführer Robert Borremans
Józsua Bebe Bercovici Rudas István
Rivka Luminita Gheorghiu Bokor Ildikó
Icig Georges Siatidis Bicskey Lukács
Partizán Beregi Péter
Bölcs Constantin Codrescu Kun Vilmos
Bölcs Theodor Danetti Makay Sándor
Bölcs Michel Israel Dobránszky Zoltán
Bölcs Savel Stiopul Nagy Zoltán
Bölcs Constantin Dinulescu
Grossman George Ulmeni Gruber Hugó
Izsák Serban Danescu Baradlay Viktor
Seine Mihacia Bercu Czető Zsanett
David Cristian Irimia Pálfai Péter
Sura lánya Cristina Barsan Strausz Viktória

Díjak, jelölések

szerkesztés
  1. Életvonat - ISzDb. iszdb.hu. (Hozzáférés: 2025. május 31.)