Érinthetetlen számok

A számelmélet területén érinthetetlen szám (untouchable number, nonaliquot number) olyan pozitív egész szám, ami nem fejezhető ki egyetlen pozitív egész szám valódi osztóinak összegeként sem (beleértve az érinthetetlen számot magát is).

A 4 például nem érinthetetlen, mivel előáll a 9 valódi osztóinak összegeként: 1 + 3 = 4. Az 5 érinthetetlen, mivel egyetlen szám valódiosztó-összegeként sem szerepel: 5 = 1 + 4 az egyetlen mód, ahogy az 5-öt fel lehet írni különböző, de az 1-et is tartalmazó pozitív számok összegeként, de ha a 4 osztója egy számnak, akkor a 2 is, tehát 1 + 4 nem lehet az összege egyetlen szám valódi osztóinak sem.

Az első néhány érinthetetlen szám (500-ig):

2, 5, 52, 88, 96, 120, 124, 146, 162, 188, 206, 210, 216, 238, 246, 248, 262, 268, 276, 288, 290, 292, 304, 306, 322, 324, 326, 336, 342, 372, 406, 408, 426, 430, 448, 472, 474, 498, ... (A005114 sorozat az OEIS-ben)

Vélhetőleg az 5 az egyetlen páratlan érinthetetlen szám, de ez nem bizonyított: a Goldbach-sejtés egy kissé megerősített változatából következne, hiszen pq valódi osztóinak összege (ahol p és q különböző prímszámok) éppen 1+p+q. Tehát, ha egy n szám felírható két különböző prímszám összegeként, akkor n+1 nem lehet érinthetetlen szám. Valószínűnek tartjuk, hogy minden 6-nál nagyobb páros szám felírható két különböző prímszám összegeként, tehát valószínűnek tartjuk azt is, hogy egyetlen 7-nél nagyobb páratlan szám sem érinthetetlen, továbbá $1=s(2)$ , $3=s(4)$ , $7=s(8)$ , tehát 5 lehet az egyetlen érinthetetlen szám.^[1] A fentiekből következően úgy tűnik, hogy a 2 és 5 számokon kívül az összes érinthetetlen szám összetett. Egyetlen tökéletes szám sem lehet érinthetetlen, hiszen legalábbis a saját valódi osztóinak összegeként kifejezhető. Hasonlóan, egyetlen barátságos szám és társas szám sem érinthetetlen.

Erdős Pál igazolta, hogy végtelen sok érinthetetlen szám létezik.^[2] Yong-gao Chen & Qing-Qing Zhao továbbá igazolta, hogy az érinthetetlen számok pozitív aszimptotikus sűrűséggel rendelkeznek, ami legalább d>0,06.^[3]

Egyetlen érinthetetlen szám sem lehet eggyel nagyobb egy prímszámnál, mivel ha p prím, akkor p² valódi osztóinak összege éppen p + 1. Hasonló módon belátható, hogy az 5 kivételével egyetlen érinthetetlen szám sem lehet 3-mal nagyobb egy prímszámnál, mert ha p páratlan prímszám, akkor 2p valódi osztóinak összege éppen p + 3.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Nontóciens számok

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Untouchable number című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

↑ Az erősebb kijelentés annyiban áll, hogy az eredeti sejtéshez képest megköveteljük azt is, hogy a két prímszám különböző legyen - lásd Adams-Watters, Frank and Weisstein, Eric W.: Untouchable Number (angol nyelven). Wolfram MathWorld
↑ P. Erdos, Über die Zahlen der Form $\sigma (n)-n$ und $n-\phi (n)$ . Elemente der Math. 28 (1973), 83-86, [1]^{[halott link]}
↑ Yong-Gao Chen and Qing-Qing Zhao, Nonaliquot numbers, Publ. Math. Debrecen 78:2 (2011), pp. 439-442.

Források szerkesztés

Richard K. Guy, Unsolved Problems in Number Theory (3rd ed), Springer Verlag, 2004 ISBN 0-387-20860-7; section B10.

További információk szerkesztés

Sloane’s A070015: Least m such that sum of aliquot parts of m equals n or 0 if no such number exists

[1] Az erősebb kijelentés annyiban áll, hogy az eredeti sejtéshez képest megköveteljük azt is, hogy a két prímszám különböző legyen - lásd Adams-Watters, Frank and Weisstein, Eric W.: Untouchable Number (angol nyelven). Wolfram MathWorld

[2] P. Erdos, Über die Zahlen der Form $\sigma (n)-n$ und $n-\phi (n)$ . Elemente der Math. 28 (1973), 83-86, [1]^{[halott link]}

[3] Yong-Gao Chen and Qing-Qing Zhao, Nonaliquot numbers, Publ. Math. Debrecen 78:2 (2011), pp. 439-442.

[1]

[2]

[3]