Északi búvár

madárfaj

Az északi búvár (Gavia stellata) a madarak (Aves) osztályának a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.[1][2]

Északi búvár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Búváralakúak (Gaviiformes)
Család: Búvárfélék (Gaviidae)
Nem: Gavia
Faj: G. stellata
Tudományos név
Gavia stellata
(Pontoppidan, 1763)
Elterjedés
Az északi búvár elterjedési területe   költőhely   telelőhely
Az északi búvár elterjedési területe
  költőhely
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi búvár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi búvár témájú médiaállományokat és Északi búvár témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Erik Pontoppidan dán ornitológus írta le 1763-ban, a Colymbus nembe Colymbus Stellatus néven.[3]

Előfordulása

szerkesztés

Észak-Amerikában, Grönlandon és Izlandon költ. Telelni délre vonul, például az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger környékére. Természetes élőhelyei a tavak, mocsarak és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

szerkesztés

Magyarországon ritka kóborló, téli időszakban észlelhető.[5] A Dunán és a Balatonon lehet látni néhány párt.

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 69–91 centiméter, szárnyfesztávolsága 127–147 centiméter, testtömege pedig 3600–4480 gramm.[5] Csőre enyhén kifelé hajlik. A tojó kisebb, mint a hím. Nászruhában a nyakán található rozsdavörös folt miatt lehetetlen összetéveszteni más búvárokkal. Nyugalmi ruhában hátoldala világosan pettyezett

 
Nász
 
…és téli tollazata

Életmódja

szerkesztés

Főleg halakkal táplálkozik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt.[5]

Szaporodása

szerkesztés

A párok életük végéig együtt maradnak és ugyanazon a fészkelőterületen élnek. A többi búvárhoz hasonlóan vízinövényekből álló fészküket néhány évenként váltják. A tojó és a hím is kotlik, körülbelül 8 óránként váltják egymást. A fiókák 25 nap alatt kelnek ki, ilyenkor piheruhájuk egyszínű fekete vagy feketés barna.

 
A tojásai
 
és fiókája

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  5. a b c d Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2019. december 8.)

További információk

szerkesztés