Île-de-France villamosvonal-hálózata
Île-de-France villamoshálózata a franciaországi Île-de-France régióban található, a főváros, Párizs közelében.
Île-de-France villamosvonal-hálózata | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Helyszín | Île-de-France |
Típus | villamoshálózat |
Átadás | 1992 |
Vonalak száma | 11 |
Állomások/megállók száma | 186[1][2] |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Áramellátás | felsővezeték |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | |
Megrendelő | Syndicat des transports d'Île-de-France |
Tulajdonos | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 51′ 08″, k. h. 2° 19′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 08″, k. h. 2° 19′ 03″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Île-de-France villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Párizs korábbi villamosai a Szajna parton

Modern villamos a T1 vonalon Noisy-le-Secben
TörténeteSzerkesztés
Párizsban 1855-től közlekedett villamos, ám a hálózatot 1938-ra felszámolták. Később Párizs alatt kiépült a metró, lefedve a város nagy részét. A külvárosokban is szükségessé vált egy környezetbarát kötöttpályás közlekedési eszköz, ám itt már nem volt gazdaságos a metróépítés, így metró helyett inkább az olcsóbb villamosvonalakat építettek ki. Az első villamosvonal 1992-ben nyílt meg, majd a hálózat évről évre tovább bővült. 2021-ben már 11 vonal üzemelt, összesen 186[1][2] állomással és megállóval. A hálózatot a jövőben tovább szeretnék bővíteni újabb vonalakkal.
VonalakSzerkesztés
Vonal | Megnyitás[3] | Hossz | Állomások száma | Üzemeltető |
---|---|---|---|---|
1992[4] | 17 km[forrás?] | 36 | RATP | |
1997[4] | 17,9 km[forrás?] | 24 | RATP | |
2006[4] | 12,2 km[forrás?] | 25 | RATP | |
2012[4] | 9,9 km[forrás?] | 18 | RATP | |
2006[2] | 8 km[2] | 11[2] | SNCF | |
2013[4] | 6,6 km[4] | 16[4] | RATP | |
2014[5] | 14 km[5] | 21[5] | RATP | |
2013[4] | 11,2 km[4] | 18[4] | RATP | |
2014[5][6] | 8,5 km[5][6] | 17[5][6] | RATP | |
2020?[7] | ?[5][6] | 19 | RATP | |
2021?[8] | ?[8] | 14 | RATP | |
Összesen: | 104,7 km[1][2][5] | 186[1][2][5] |
JárművekSzerkesztés
IrodalomSzerkesztés
- Jean Robert: Les tramways parisiens. (franciául) 3. (hely nélkül): Eigenverlag. 1992.
- Jean Tricoire: Le tramway à Paris et en Île-de-France. (franciául) (hely nélkül): La Vie du Rail. 2007. ISBN 978-2-915034-66-0
- Clive Lamming: Paris Tram. (hely nélkül): Parigramme. 2003.
- Claude Wagner: Les petits trains et les tramways des Yvelines et de l’Ouest parisien du XIXe aux années 2000. (franciául) (hely nélkül): Éditions du Valhermeil. 1997. ISBN 2-905684-85-2
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b c d RATP’s tram network in Île-de-France. RATP. [2014. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 25.)
- ↑ a b c d e f g BIENVENUE SUR LA LIGNE T4 (french nyelven). sncf.com . SNCF Transilien, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 13.)
- ↑ RATP’s tram network in Île-de-France. RATP. [2014. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ a b c d e f g h i j 2013, another year of the tram. RATP. [2014. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ a b c d e f g h i 2014, the next year of the tram. RATP. [2014. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ a b c d (2014. december 16.) „Paris opens tram Route T8”. Railway Gazette International. [2017. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2014. december 16.)
- ↑ (2014. december 16.) „Paris opens tram Route T9”. Railway Gazette International. [2016. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2014. december 16.)
- ↑ a b (2014. december 16.) „Paris opens tram Route T10”. Railway Gazette International. [2016. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2014. december 16.)