Óbudai Gimnázium

Az Óbudai Gimnázium egy több mint 140 éves oktatási intézmény Óbuda központjában.

Óbudai Gimnázium

Ballagás az óbudai Martos Flóra Gimnáziumban 1987. május 9-én
Ballagás az óbudai Martos Flóra Gimnáziumban 1987. május 9-én
Alapítva 1878
Hely Budapest
Korábbi nevei Szürke Nénék Intézetének Kisdedóvója, Szürke Nénék Elemi Iskolája, Szürke Nénék Polgári Iskolája (1878-1897); Cselka Intézet Kisdedóvója (1897-1929); Szürke Nénék Munkatanodája (1897-1900); Cselka Intézet Elemi Iskola, Cselka Intézet Polgári Iskola (1897-1934); Cselka Intézet Gyakorló Óvoda, Cselka Intézet Óvónőképzője (1929-1934); Szent Lujza Intézet Gyakorló Óvoda, Szent Lujza Intézet Óvónőképzője, Szent Lujza Intézet Polgári Iskolája (1934-1945); Szent Lujza Római Katolikus Általános Iskola (1945-1948); III. Kerületi Állami Kisdedóvó Intézet (1948-1949); III. Kerületi Állami Pedagógiai Gimnázium (1949-1950); III. Kerületi Állami Óvónőképző (1950-1951); III. Kerületi Állami Tanítóképző (1951-1952); III. Kerületi Korvin Ottó téri Leánygimnázium (1954-1958); Martos Flóra Gimnázium (1958-1991)
Típus
Oktatók száma 60
Tanulólétszám 660
Igazgató Szűcs József
Tagozatok 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás
Elérhetőség
Cím 1033 Budapest, Szentlélek tér 10.
Az Óbudai Gimnázium weboldala

TörténeteSzerkesztés

A XIX. században a gyáripar elterjedésének köszönhetően Óbuda népessége jelentősen megnövekedett, amelynek velejárója lett a vallási élet fellendülése egyletek, iskolák létrehozásával, apácarendek és szerzetesrendek betelepítésével. Cselka Nándor 1878-ban hívta Óbudára az első három vincés nővért – akiket szürke nénéknek is hívtak –, hogy óvodáskorú gyerekek nevelésével foglalkozzanak.

Az Óbudai Gimnázium 1878. szeptemberében jött létre mint a Szürke Nénék Intézetének Kisdedóvója, Elemi és Polgári Iskolája az akkori Szentháromság (ma Szentlélek) téren. Eredetileg az intézetnek csak a mai B épület telkét adományozták (egy forrás szerint az adományozó bizonyos Dörner Róza volt[1]), s az 1880-as években szerezte meg az intézet a mai A épület ingatlanját is. Ekkor még mindkét épület földszintes volt.

Kezdetben 3 néne és egy szolgáló dolgozott, 35-40 lány és 100-120 „apró” (mindkét nemű katolikus gyerek) járt az intézménybe. 1901-ben a nővérek száma 15, 1920-ban 20, 1947-ben 31 volt.

1887-ben lett nyilvános jogú a katolikus népiskola.

A trianoni békeszerződéssel az irgalmas nővérek egyetlen óvónőképzőjét is elcsatolták, ezért úgy döntöttek, hogy annak szerepét a Szentlélek téren lévő kisdedóvoda veszi át. 1929-ben indította el az iskola az óvónőképzést, mely csak 1942-ben kapott nyilvánosságot.

1933-ban a kisdedóvó felvette a szociális gondozók védőszentje, Szent Lujza nevét.

1935-ben korszerű napközi otthonos óvoda indult az óvónőképző gyakorló óvodájaként 3 csoportban, 40 fős létszámmal.

1945. augusztus 18-án miniszterelnöki rendelet (6650/1945. M. E.) látott napvilágot, amely elrendelte a 8 osztályos általános iskolák megszervezését. Velics Ferdinanda vezetésével a Szent Lujza Intézetben Római Katolikus Általános Iskola indult, felmenő rendszerben.

Az 1947/48-as tanévben 165 fiú és 468 lány járt a 7 évfolyamon. Az utolsó polgári osztály ekkor végzett. A magas tanulói létszám miatt kétműszakos volt a tanítás.

1948-ban az Egyházi iskolák államosítása után vidékről irányítottak át a világi pedagógusokat, mert az intézményből csak hárman tették le az új esküt. A szerzetes nővérek nem vállalták az átminősítést. Megbízott igazgató Mezey Mária lett. Szeptembertől a Római Katolikus Általános Iskola III. Kerület Állami Általános Iskolaként működött tovább, új tantestülettel. Az általános iskola csak 8 tantermet használhatott.

1950. július 19-én a zárdát kiürítették. Az óvónőképzés 1951-ig tartott, utána a szerepét a Hőgyészi Állami Óvónőképző vette át, amely 1956-ig működött. Helyette az iskolában tanítóképzés folyt 1956-ig.

Az általános iskola még párhuzamosan működött, de 1953-tól már nem vettek fel új tanárokat. A forradalom után az iskola átváltott csak négyéves gimnáziumra.

1953-ban a Szentlélek tér neve Korvin Ottó tér lett.

1956-ban adták ki az utolsó tanárnői oklevelet. Ebben az évben szűnt meg az általános iskola is. Ettől kezdve csak gimnáziumi oktatás folyik az épületben.

1958-ban az intézmény neve Martos Flóra Gimnázium lett.

1991-ben nevezték át Óbudai Gimnáziumra. Ekkor még csak 4 osztályos képzés folyt.

1993-tól már 6 osztályos képzést is indítanak.

VezetőségSzerkesztés

  • Szűcs József (informatika) intézményvezető,
  • Tordai György (történelem) intézményvezető-helyettes,
  • Tamási Anita (német nyelv) intézményvezető-helyettes.

A képzés története táblázatba foglalvaSzerkesztés

Óvoda Óvónőképző Munkatanoda Elemi Népiskola Polgári Iskola Általános Iskola Tanítóképző Gimnázium
Kisdedóvó Gyakorló Óvoda 4 osztályos 6 osztályos
1878-1897 Szürke Nénék Intézetének Kisdedóvója Kézimunka Iskola Szürke Nénék Elemi Iskolája Szürke Nénék Polgári Iskolája
1897-1900 Cselka Intézet Kisdedóvója Szürke Nénék Munkatanodája Cselka Intézet Elemi Iskola Cselka Intézet Polgári Iskola
1900-1929 Cselka Intézet Munkatanodája
1929-1934 Cselka Intézet Gyakorló Óvoda Cselka Intézet Óvónőképzője
1934-1945 Szent Lujza Intézet Gyakorló Óvoda Szent Lujza Intézet Óvónőképzője Szent Lujza Intézet Polgári Iskolája
1945-1948 Szent Lujza Római Katolikus Általános Iskola
1948-1949 Gyakorló Óvoda III. Kerületi Állami Kisdedóvó Intézet Általános Iskola
1949-1950 III. Kerületi Állami Pedagógiai Gimnázium
1950-1951 III. Kerületi Állami Óvónőképző
1951-1952 III. Kerületi Állami Tanítóképző
1952-1954 Általános Iskola, csak alsó tagozatos
1954-1956 III. Kerületi Korvin Ottó téri Leánygimnázium
1956-1958
1958-1991 Martos Flóra Gimnázium
1991-1993 Óbudai Gimnázium
1993- Óbudai Gimnázium

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2018. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 21.)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés