Óleum

szervetlen vegyület, a kén egyik oxosava
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. január 27.
Óleum
IUPAC-név dikénsav
Más nevek óleum, pirokénsav
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet H2S2O7
Moláris tömeg 178 g/mol
Megjelenés tiszta, színtelen, levegőn füstölgő, szúrós szagú, olajszerű, viszkózus folyadék
Halmazállapot folyadék
Oldhatóság (vízben) Korlátlanul elegyedik
Exoterm reakció
Veszélyek
EU osztályozás korrozív (C)
R mondatok R35
S mondatok (S1/2), S26, S30, S45
Lobbanáspont nem gyúlékony
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az óleum (H2S2O7) (latinul oleum = "olaj") vagy füstölgő kénsav színtelen, nagy sűrűségű, levegőn füstölgő sav. A kén egyik oxosava. Sói a diszulfátok, régiesen piroszulfátok.

Előállítása

szerkesztés

Óleumot kontakt eljárással készítenek, ahol ként oxidálnak kén-dioxiddá, majd további oxidálással vanádium-pentoxid katalizátor jelenlétében kén-trioxiddá, amit tömény kénsavban oldanak fel.

 
 
 

Felhasználása

szerkesztés

Laboratóriumban kén-trioxidot lehet előállítani belőle tiszta üveg készülékben, kétszeres vákuumdesztillációval.

Kénsavgyártás

szerkesztés

Az óleum fontos alapanyaga a kénsavnak. Ugyanis amikor kén-trioxidot oldunk vízben, akkor a lassú oldódás mellett köd képződik, amit nehéz visszaoldani, de amikor a kén-trioxidot kénsavban oldanak, akkor az gyorsan feloldódik ködképződés nélkül. Utána vízzel felhígítják az óleumot, és így nyernek további koncentrált kénsavat.

 
  • N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004., 952., 960., 962., 963. oldal. ISBN 963-19-5255-X

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés