Óleum
| Óleum | |
| |
| IUPAC-név | dikénsav |
| Más nevek | óleum, pirokénsav |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
|---|---|
| Kémiai képlet | H2S2O7 |
| Moláris tömeg | 178 g/mol |
| Megjelenés | tiszta, színtelen, levegőn füstölgő, szúrós szagú, olajszerű, viszkózus folyadék |
| Halmazállapot | folyadék |
| Oldhatóság (vízben) | Korlátlanul elegyedik Exoterm reakció |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | korrozív (C) 
|
| R mondatok | R35 |
| S mondatok | (S1/2), S26, S30, S45 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az óleum (H2S2O7) (latinul oleum = "olaj") vagy füstölgő kénsav színtelen, nagy sűrűségű, levegőn füstölgő sav. A kén egyik oxosava. Sói a diszulfátok, régiesen piroszulfátok.
Előállítása
szerkesztésÓleumot kontakt eljárással készítenek, ahol ként oxidálnak kén-dioxiddá, majd további oxidálással vanádium-pentoxid katalizátor jelenlétében kén-trioxiddá, amit tömény kénsavban oldanak fel.
Felhasználása
szerkesztésLaboratóriumban kén-trioxidot lehet előállítani belőle tiszta üveg készülékben, kétszeres vákuumdesztillációval.
Kénsavgyártás
szerkesztésAz óleum fontos alapanyaga a kénsavnak. Ugyanis amikor kén-trioxidot oldunk vízben, akkor a lassú oldódás mellett köd képződik, amit nehéz visszaoldani, de amikor a kén-trioxidot kénsavban oldanak, akkor az gyorsan feloldódik ködképződés nélkül. Utána vízzel felhígítják az óleumot, és így nyernek további koncentrált kénsavat.
Források
szerkesztés- N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004., 952., 960., 962., 963. oldal. ISBN 963-19-5255-X
