Óriás ázsiai imádkozó sáska

Az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) a rovarok (Insecta) osztályába, a fogólábúak (Mantodea) rendjébe, és az imádkozó sáskák (Mantidae) családjába tartozó faj. Sokszor említik Hierodula transcaucasica néven, amit egy elterjedt állítás eredményeként a faj szinonimájaként kezelnek.

Óriás ázsiai imádkozó sáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Polyneoptera Rend: Fogólábúak (Mantodea) Család: Imádkozó sáskák (Mantidae) Nem: Hierodula Faj: H. tenuidentata
Tudományos név
Hierodula tenuidentata (Saussure, 1869)
Szinonimák
Hierodula transcaucasica Brunner von Wattenwyl, 1878
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriás ázsiai imádkozó sáska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás ázsiai imádkozó sáska témájú kategóriát.

Általában zöld színű, de teste barna vagy sárga árnyalattal is rendelkezhet. Megkülönböztető jegyei az első pár szárnyain jelenlévő fehér foltok. A Magyarországon őshonos imádkozó sáskánál erősebb felépítésű, sőt még nyakpajzsa is rövidebb és szélesebb. A faj rendkívül széles területen van jelen, mintegy 18 millió négyzetkilométeren. Előfordulása eredetileg a Szunda-szigetektől Kelet-Európáig terjedt. Magyarországon inváziós fajként jelent meg, elsőnek 2019-ben bukkantak rá Zákányszéken.

A faj nőstényei öt kis petetokot (ootheca) raknak le általában a platánfák sima törzsére, amikből száz lárva is kibújhat. A nőstények feromonjai magukhoz csalhatják az őshonos imádkozó sáska hímjeit, amivel gátolhatják szaporodásukat. Otthonául a fák és cserjék lombkoronái szolgálnak, ahol az ott rejtőző kártevőkkel, mint például az invazív poloskákkal táplálkozik segítve ezzel az irtásukban. Mivel a faj melegkedvelő, túlélése biztosított az egyre magasodó hőmérséklet miatt. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az óriás ázsiai imádkozó sáska a nem veszélyeztetett kategóriába tartozik, Magyarországon nem védett faj.

Taxonómiája

A faj taxonómiája vitatott, mivel a korábban Kaukázusban azonosított Hierodula transcaucasica populációk azonosak lehetnek a Hierodula tenuidentata fajjal. A korábban használt megkülönböztető jegy, amely a két fajt elválasztotta egymástól, az elülső combokon található tüskék színére vonatkozott, nem bizonyult érvényesnek. Azonban még a hím ivarszervek átfogó morfológiai összehasonlítása sem mutatott jelentős különbségeket. A két faj közötti hagyományosan használt jellemzők változékonyak a populációk között, ami nehezíti a példányok azonosítását eredeti elterjedési területükön kívül. Ennek következtében ideiglenesen mindazokat a populációkat, amelyek a két faj valamelyikéhez sorolhatók, azonos fajként kezeljük Hierodula tenuidentata néven, egészen addig, amíg az egyes populációk státusza tisztázva nem lesz.

Előfordulása

Az óriás ázsiai imádkozó sáska elterjedése rendkívül széles terjedelemmel rendelkezik, mintegy 18 millió négyzetkilométeres területen. Ismert, hogy a faj alapvetően a Szunda-szigetektől Közép-Ázsián át egészen Kelet-Európáig tartó tartományon volt jelen.

Az óriás ázsiai imádkozó sáska a 21. század elejéig a Fekete-tenger keleti partvidékétől Délkelet-Ázsiáig volt elterjedt. Az első említett példány 1916-ból a Krím-félszigetről került elő, majd hosszú szünet után a 2000-es évek elején ismét megtalálták. Innen elindult a terjeszkedése a Fekete-tenger partvidékén, és emberi közvetítéssel már 2007-ben Görögországban is megjelent. Azóta számos országban feltűnt a Balkán-félszigeten is, melynek természetes eredetének valószínűleg a törökországi populációkhoz van köze. Még több Magyarországgal szomszédos országban is megfigyelték, például Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában.

Magyarországon

Az első ismert példányt Magyarországon 2019-ben Zákányszéken találták meg, és a következő években további példányokat is sikerült azonosítani. 2020-ban Budapesten, Dél-Budán is észleltek egy példányt, melyet további találatok követtek 2021-ben és 2022-ben. 2021 őszén a Városligetben is rátaláltak nőstény példányok jelenlétére platánfák törzsén. Az óriás ázsiai imádkozó sáska stabilan megtelepedett Szegeden és a vele nyugati irányban határos kisebb településeken, és 2022-ben még Kiskunhalason is megjelent.

A pontos terjedési mechanizmusokról különböző elméletek vannak, például azt is fontolóra veszik, hogy az első példányok Szeged környékére akár Szerbia felől is érkezhettek. A budapesti előfordulások keletkezésének okai valószínűleg emberi beavatkozásra vezethetők vissza, és a frissen kialakított parkok miatt következtetve valószínűleg olyan dísznövények kerültek behozatalra, amelyre a faj petetokjait (ootheca) rakta le.

Alfajai

Az óriás ázsiai imádkozó sáska két alfajjal rendelkezik:

• Hierodula tenuidentata darvasica (Lindt, 1963)
• Hierodula tenuidentata tenuidentata (Saussure, 1869)

Megjelenése

Látványos és kifejezetten nagy méretű rovar. Teste rendszerint zöld, de időnként barnás vagy sárgás árnyalatú is lehet. Az óriás ázsiai imádkozó sáska összehasonlítva a hazai, őshonos imádkozó sáskával, testfelépítésben erőteljesebb, és a nyakpajzsa is rövidebb és szélesebb. Az első pár szárnyán két feltűnő fehér folt található. A belső oldalán nincsenek sötét színű foltok a fogólábának csípőjén, ellentétben az őshonos imádkozó sáskával.

Szaporodása

A faj petetokja (ootheca) egy fás szárú növény ágán

Egy megtermékenyített nőstény egyidejűleg akár öt petetokot (ootheca) is elhelyezhet, amelyek kicsik és mindegyikből akár száz lárva kelhet ki. A faj inkább a platán (Platanus) nemzetség tagjait kedveli petézés szempontjából a sima felületű törzsük miatt más fafajok durvább törzseivel ellentétben.

Természetvédelmi helyzete

Az évek enyhe telei valószínűleg segítették ezen melegkedvelő rovarok új generációinak túlélését Közép-Európában. Ráadásul, a faj legtöbb magyarországi megfigyelése olyan városi területekről származik, ahol a túléléséhez hozzájárul a hősziget hatás is. ami a környező vidéki területeknél magasabb hőmérsékletet eredményező jelenség a városokban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) az óriás ázsiai imádkozó sáskát nem fenyegetett kategóriába helyezi, és Magyarországon sem tartozik a védett állatok közé.

Míg az invazív óriás ázsiai imádkozó sáska élőhelye főként a fák és cserjék lombkoronája, az őshonos imádkozó sáska inkább a nyílt területek lágy szárú növényzeteiben találja meg otthonát. Bár eltérő életterület-preferenciájuk valamelyest csökkenti a két faj közötti versengés esélyét, az inváziós sáska nőstényeinek feromonjai még az őshonos sáska hímjeit is vonzhatják, ezzel veszélyeztetve az utóbbiak szaporodását. Ugyanakkor a óriás ázsiai imádkozó sáska abban a tekintetben hasznosnak is mondható, hogy a lombkoronában rejtőző kártevőkre vadászik, beleértve az inváziós poloskafajokat is.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. október 27.)
• Falánk ragadozó Ázsiából – egy golyóstoll méretű „óriás” (Hozzáférés:2023-10-27)
• Spread of the invasive Giant Asian Mantis (Hierodula tenuidentata) in Europe with new Hungarian data (Hozzáférés:2023-10-28) (angolul)