Óriás-fenyődarázs

Az óriás-fenyődarázs (Urocerus gigas) a rovarok (Insecta) osztályába, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fadarazsak (Siricidae) családjába tartozó faj.

Óriás-fenyődarázs
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insect) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Növényevő darazsak (Symphyta) Öregcsalád: Siricoidea Család: Fadarazsak (Siricidae) Nem: Urocerus Faj: U. gigas
Tudományos név
Urocerus gigas (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriás-fenyődarázs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás-fenyődarázs témájú médiaállományokat és Óriás-fenyődarázs témájú kategóriát.

Lárva

Előfordulása

Palearktikus faj, Magyarországon elsősorban a hegyvidékeken találkozhatunk vele. Az óriás-fenyődarázs Európa nagy részén megtalálható.

Megjelenése

Testhossza 12-40 milliméter. A hímek mindig kisebbek, azonkívül nehezebben megfigyelhetők, mivel a nőstényekkel ellentétben a lombkorona középső és felső részében repülnek.

Életmódja

Késő tavasztól októberig repül. Jelenlétükre a fatörzsön gyakran gyantafolyás utal. A rovar a tűlevelű erdők lakója.

Az imágók tűlevelűek nedvével táplálkoznak.

A lárvák aknaszerű járatokat rágnak a fatestben, miközben a falisztet erősen összepréselik, ezért kártevőnek minősülnek.

Fontos parazitoidja az óriás-fenyődarázsfürkész.

Szaporodása

Lárvája fenyőkben, vagy ritkán lombfákban fejlődik ki, 3 év alatt. A tojásrakó nőstény egy Amylostereum areolatum nevű gombát injektál a fába, mely a fát korhasztja, ezzel optimális táplálékforrást biztosít a lárváknak. Egyetlen nőstény egy nyár folyamán akár 1000 petét is lerak.

Források

• Bugwood.org
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6