Wikipédia

Öljétek meg Tévémacit!

(Öljétek meg tévémacit! szócikkből átirányítva)

Az Öljétek meg Tévémacit! Obersovszky Péter újságíró, az MTV és TV2, később az Echo TV, valamint kereskedelmi rádiók munkatársának 2005 januárjában megjelent, botrányokat kavart könyve, mely a rendszerváltás után létrejött kereskedelmi tévécsatornák – az író szerint hazug és primitív – világáról szól. A könyv – kritikusai szerint – néhol maga is megüti az általa bírált színvonalat (különösen a trágár nyelvezet, illetve a komolyabb források, dokumentumok nélküli anekdotázás kifogásolható, utóbbi legalábbis akkor, ha valamennyire forrásértékűnek és nem összefüggő, gondosan felépített esszégyűjteménynek kívánjuk tekinteni); de az író szerint őszinte és képmutatástól mentes.

A könyv tanulságai a következőképp foglalhatóak össze:

" Nem szeretem a képmutatást, úgyhogy jobb felvállalni a valóságot. Könyvemet igenis a harag diktálta. […] Bukott dívák, hazudozók és píárpolitikusok özönlötték el a közéletet. Kik ők, miért tesznek úgy, ahogy tesznek, mi tette ilyenné őket – erről írtam. […] Kurvát csinálunk a lányodból, seggnyalót a fiadból, és ha nem tetszik, belőled munkanélkülit. Bent voltam. Én nem tudtam becsülni a frigid törtetőket és görényeket. Meg is vetnek érte. A hazugság szentjei és angyalai nem szeretik a kukacoskodó pofavágókat, akikről lehet tudni, hogy megvan a véleményük az egészről. Flangálnak ártatlan pofával, és a hónuk alatt hordják a tévémacit. »Az a kurva kis maci! Ahogy mindig a gyermeki tisztaságra emlékeztet! A francba az ilyenekkel meg a hülye macikkal. Tévémacinak igenis meg kell halnia!«."
(részletek a fülszövegekből).

Még rövidebben úgy summázható a szerző véleménye, hogy (elsősorban a TV2 műsorvezetőiről, vezetőiről szólva) a „kertévék”vezetői alulról és felülről is korruptak, maguknak a politikusoknak egyszerre nemtelen kiszolgálói és zsarnokai – ahogy épp érdekük kívánja és hatalmuk lehetővé teszi –, továbbá gátlástalan, törtető, dilettáns vagy hazug munkatársakkal, beosztottakkal vetetik körül magukat, akik megölik a szakma jó hírét.

A mű folytatása 2008-ban jelent meg Csukjátok le Tévémacit! címmel.

Az író és a könyv történetéről szerkesztés

A könyv önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Szerzője médiaszemélyiség, aki az MTV (1990-96, 2000-2001), a TV2 (1997-2000), a Klubrádió (2002-2004) és a Köztársaság és a Kis Újság című folyóiratok munkatársa is volt. Az író – saját bevallása szerint – egykor SZDSZ-közeli újságíró volt, aki kezdetben elsősorban az ún. „demokratikus ellenzékkel” rokonszenvezett: „ugyanazokra a bulizóhelyekre jártunk. Fél szavakból is értettük egymást. A Demszky-nyomdából haverok útján kaptam a szamizdatokat. Konrád György titkos felolvasóestéire és az Óraköz utcai titkos ellenzéki történelemórákra jártunk okoskodni. Úgy éreztük, mi vagyunk a »janik«.” Azonban a rendszerváltástól eltelt mintegy tizenöt év alatt kiábrándult a politikából és a közéletből, a pártokban (kivétel nélkül), szervezetekben és a médiában való csalódottságát hirdette. Ez a csalódás egyáltalán nem volt független a kereskedelmi televízióknak és a magyar közéletnek a könyvben foglalt ábrázolásától, hiszen a könyvnek csak egyik rétege a média belső világának kíméletlen ábrázolása, emellett azt is bemutatja, hogyan befolyásolja a politika és közélet világa kölcsönösen a média világát, hogyan fonódik össze a kettő.

A könyv utóéletét elsősorban botránykrónikaként jellemezhetjük. A könyvben közölt állítások miatt két újságíró személyiségi jogi pert indított a szerző ellen, aki válaszul 2005. június elején levelet intézett Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, amelyben az „egyre veszélyesebb, a demokratikus nyilvánosságot súlyosan veszélyeztető tendenciákra” hívta fel a figyelmét. Közülük Csisztu Zsuzsa a Legfelsőbb Bíróságig is elment, amely kimondta, hogy Obersovszky könyvében személyéről tett tényállítások a legteljesebb mértékben megalapozatlanok és valótlanok, valamint súlyosan jogsértőek, bántóak és sértik a felperes, vagyis Csisztu Zsuzsa emberi méltóságát. Obersovszky a jogosan megítélt kártérítést sem volt hajlandó kifizetni, bár a Legfelsőbb Bíróság 2. Pf. 21.237/2007/5. és Pfv. IV. 20.939/2008/5. számú ítélete alapján a végrehajtó által indított eljárásban köteles lett volna az általa okozott kárt a sértettnek megfizetni.

„Tizenhét évi politikai újságírói munka után tavaly úgy döntöttem, elhagyom a pályát, mert egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szellemi polgárháborús környezetben nem lehet érvényes újságírói munkát végezni” – írta. A szerző sajtótájékoztatóján közölte a Magyar Újságírók Országos Szövetségéből való kilépését is azzal az indokkal, hogy „az érdekvédő szervezet elnézte, hogy bemocskolnak egy újságírót, aki igazat ír. […] Fáj, hogy ti egyedül hagytatok.” A szerző szerint épp ennek a szervezetnek kellett volna tennie valamit a könyvben ecsetelt jelenségek ellen is, ellenkező esetben súlytalan szervezet, és meg kell szűnnie.

Voltak azonban olyanok is, akik a könyvben említett vádak közül néhányat elismertek. Erdélyi Mónika műsorvezető egy nyilatkozata szerint például „tényleg nem az én asztalom a hírszerkesztés. A TV2-nél töltött kevés idő arra pontosan elég volt, hogy megtudjam, melyik az a televíziós műfaj, amelyhez nem értek, és melyik áll igazán közel hozzám”.

Tartalomjegyzék szerkesztés

  1. Egy tévéműsor halálára
  2. Elsötétítés
  3. A bradák, bizony, figyelnek!
  4. Sztárkeringő
  5. Bulvárhiány
  6. Kertévé születik
  7. Irány a szemétdomb!
  8. A jenki
  9. Kis magyar dívatörténet
  10. A tornászlány esete az egy számmal nagyobb lóval
  11. A dominashow – Máté Kriszta
  12. Stahl Judit
  13. Dorka, a TV2 torka
  14. Az Angol beteg egyenes ági leszármazottja
  15. Trutyi
  16. Bagdadi emberünk
  17. Történeti utazás – vissza az időben, avagy médiatörvény születik
  18. Bono és a hét vezér
  19. Dogmatan
  20. A két asztal meséje
  21. A lübecki polgár esete a kavicsbányával
  22. Miért nem lepleztünk le soha semmit?
  23. A nagy átverés
  24. A pápai fiúk
  25. Ami a mondatok mögött van
  26. Kormányzó jön itt fehér lovon – avagy miért nem kaptam autókiutalást a Fidesztől (sem)?
  27. Széchenyi rakpart – Hollywood
  28. Tévémaci halott

Hivatkozások szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Öljétek_meg_Tévémacit!&oldid=26763389”