Új-Hollandia (Ausztrália)

Ausztrália szárazföldi részének történelmi elnevezése

Új-Hollandia (holland: Nieuw Holland; latin: Nova Hollandia) az Ausztrália szárazföldi részének európaiak által használt, történelmi elnevezése. A nevet Ausztráliával összefüggésben először 1644-ben használta a holland tengerész, Abel Janszoon Tasman. Az elnevezést annak ellenére az egész „déli földrészre”, azaz a déli földtekén a korabeli feltételezések szerint létező Terra Australisra alkalmazták, hogy a kontinens partvonalát akkor még nem térképezték fel teljesen; viszont miután a britek 1788-ban letelepedtek a későbbi Sydney környékén, a földrész keleti területét, amire a britek igényt tartottak, Új-Dél-Walesre keresztelték át, és csak a nyugati rész tekintetében maradt meg az Új-Hollandia kifejezés. Az Új-Hollandia név végül félhivatalosan maradt fenn, és egészen az 1850-es évek közepéig azzal gyakran jelölték a teljes kontinenst.

Új-Hollandia Coronelli-féle földgömbön, 1681-ből

Történelem szerkesztés

Nova Hollandia a holland felfedezések aranykorában szerkesztés

 
Melchisedech Thevenot (1620?–1692): Új-Hollandia 1644-es térképe Joan Blaeu, holland kartográfus térképe alapján.

A holland hajós, a leginkább (az általa Van Diemen-földnek elnevezett) Tasmania felfedezéséről ismert Abel Tasman használta először az Új-Hollandia nevet 1644-ben, Ausztrália nyugati és északi partjaival összefüggésben. Az angol hajóskapitány, William Dampier a nevet két, a térségben tett útjának leírásában is említette: az első alkalommal 1688. január 5-én érkezett a földrészhez, és március 12-én hajózott tovább,[1] majd a második felfedezőútra 1699-ben került sor.[2] Viszont a névadáson túl sem Hollandia, sem a Holland Kelet-indiai Társaság nem tartott igényt területre az ausztrál földrészen. Noha az első, 1606-os holland látogatás óta számos holland expedíció érintette a kontinens partvidékét, a tartós letelepedést ott nem kísérelték meg. A kor felfedezőinek többsége arra a következtetésre jutott, hogy a víz és a termékeny talaj nyilvánvaló hiánya a térséget alkalmatlanná tette a gyarmatosításra.

A név változása szerkesztés

A brit gyarmatosítást követően az Új-Hollandia név még évtizedekig fennmaradt, míg a déli sarkot elfoglaló földrészre kezdték el használni a Terra Australis vagy esetenként rövidített Australia nevet.[3] Mindazonáltal a 19. században a gyarmati hatóságok fokozatosan megszüntették a holland név használatát az ausztrál kontinensre, ám ahelyett, hogy újabb nevet vezettek volna be, a sarkvidéki kontinens Australia nevét vették kölcsön, ami mintegy 80 évre bizonytalanságot okozott a kontinensek elnevezésében .[4] Ennek ellenére az Új-Hollandia nevet még évtizedekig használták az atlaszokban, a szakirodalomban és a köznyelvben is.

A holland korszak után szerkesztés

 
Hollandia Nova – Terra Australis egy 1744-es tengerészeti térképen

1770. augusztus 22-én, miután Ausztrália keleti partja mentén északra hajózott, James Cook a felfedezőútjával érintett teljes partvidéket brit területnek nyilvánította. Cook a területet először Új-Walesnek (New Wales) nevezte, majd azt Új-Dél-Walesre (New South Wales) módosította.[5] Sydney mai területén az első település 1788-as megalapításával a britek megerősítették igényüket Ausztrália keleti részére, amit ekkor már hivatalosan is Új-Dél-Walesnek neveztek. A gyarmat első kormányzójának, Arthur Phillipnek adott megbízólevél a határt a keleti hosszúság 135°-aként határozta meg,[6] ami egybeesett Melchisédech Thévenot-nak az 1663-ban, Párizsban kiadott Hollandia Nova – Terre Australe tengerészeti térképén jelzett határvonallal.[7]

 
Új-Hollandia egy részének William Dampier-féle térképe 1699-ből

Az Új-Hollandia kifejezéssel ekkor a leggyakrabban a kontinens azon részét illették, amit nem csatoltak Új-Dél-Waleshez, azaz a földrész nyugati felét. 1804-ben a brit hajós, Matthew Flinders a Terra Australis vagy Australia név használatát javasolta a teljes kontinensre, jóllehet a brit területektől az Új-Hollandia névvel különböztette volna meg a földrész nyugati részét. Leveleiben továbbra is az Ausztrália nevet használta, hogy támogatást nyerjen a név bevezetéséhez.

A javaslatát először elutasították, majd aztán 1824-ben az új nevet a brit kormány is elfogadta. Új-Dél-Wales nyugati határát 1825-ben a keleti hosszúság 129°-ig terjesztették ki. 1826-ben a britek aztán Új-Hollandia délnyugati részén, a mai Nyugat-Ausztráliában, Albany néven települést alapítottak, és – az Új-Dél-Walesbe vezető útvonal fontossága miatt – jelezték igényüket a területre, hogy megelőzzék a franciák hasonló törekvéseit. Új-Dél-Wales akkori kormányzója, Ralph Darling Edmund Lockyert bízta meg az expedíció vezetésével, és azzal a paranccsal indította útnak, hogy amennyiben bárhol franciákkal találkozik, csapataival szálljon partra, és jelezze, hogy „Új-Hollandia teljes területe Őfelsége, a brit uralkodó kormányának uralma alá tartozik."[8] 1828-ban aztán újabb település megalapítására került sor, ezúttal a Swan folyó partján, és a település nevének – Swan menti kolónia – jelentése hamarosan a földrész teljes nyugati részére kiterjedt. Ugyanakkor Charles Fremantle admirális, Fremantle kikötővárosának névadója is az Új-Hollandia nevet használta a teljes kontinenset illetően, amikor 1829. május 9-én, IV. György brit király nevében formálisan is birtokba vette „Új-Hollandia mindazon részét, amely nem tartozik Új-Dél-Wales területéhez."[9] 1832-ben ez a terület hivatalosan is megkapta a Nyugat-Ausztrália nevet.

A londoni brit kormány és Új-Dél-Wales közötti hivatalos levelezésben még 1837-ben is feltűnik az Új-Hollandia név a teljes földrészre vonatkoztatva.[10][11]

Hollandiában a kontinenst egészen a 19. század végéig Nieuw Holland névvel illették. A mai holland név: Australië.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a New Holland (Australia) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Abbott, J.H.M., William Dampier, Sydney, 1911, pps:55-62.
  2. Dampier, William,(1981) A voyage to New Holland : the English voyage of discovery to the South Seas in 1699 edited with an introduction by James Spencer. Gloucester : Alan Sutton. ISBN 0-904387-75-5
  3. Sphere of the Winds. Frankfurt: Astronomia: Teutsch Astronomei, National Library of Australia, nla.obj-230899009 (1545. április 25.) 
  4. Lying for the Admiralty. Sydney: Rosenberg, 19-20. o. (2018. április 25.). ISBN 9780648043966 
  5. See Captain W. J. L. Wharton's preface to his 1893 transcription of Cook's journal. Available online Archiválva 2018. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben in the University of Adelaide Library's Electronic Texts Collection.
  6. Governor Phillip's Instructions 25 April 1787 (UK). Documenting a Democracy. National Archives of Australia. [2006. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 28.)
  7. Sir Joseph Banks, 'Draft of proposed Introduction to Captn Flinders Voyages', November 1811; State Library of New South Wales, The Papers of Sir Joseph Banks, Series 70.16; quoted in Robert J. King, "Terra Australis, New Holland and New South Wales: the Treaty of Tordesillas and Australia", The Globe, no.47, 1998, pp.35–55, p.35.
  8. King George's Sound Settlement. State Records. State Records Authority of New South Wales. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 14.)
  9. The Western Australian Year Book No. 17, 1979. Australian Bureau of Statistics, Western Australian Office, 1979 
  10. The Naming of Australia, The Life of Captain Matthew Flinders. Cambridge: Cambridge University Press, 425. o. (1914. április 25.). ISBN 9781108040617. Hozzáférés ideje: 2014. december 1. 
  11. Richards, J., The Secret War: A True History of Queensland's Native Police, 2008, p. 49)