Az Üdvhadsereg katonai szervezeti mintára felépített protestáns egyház és vallási-emberbaráti mozgalom; magukat "Krisztus katonái"-nak nevezik. Világméretű, 128 országban van jelen, aktív tagsága mintegy 1,5 millió.[1] Magyarországi szervezete az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország

Üdvhadsereg
kereszténységprotestantizmus
Kialakult 19. század
Alapító William Booth
Szent iratok Biblia
Az Üdvhadsereg nemzetközi központja Londonban
Az Üdvhadsereg zenészei menetelnek Oxford utcáján (2004)
Terjedése a világ országaiban

Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában alapította William Booth metodista lelkész, aki szilárdan hitte, hogy a keresztény hitnek szerves része a szolgálat és a szociális igazságtalanság és a nyomorúság elleni harc. Azt vallotta, nem elég a templomokban prédikálni, cselekedni kell, de tanait nem nézte jó szemmel az egyháza; kitagadta soraiból. Both feleségével - Catherine Booth - hajléktalanszállókat, népkonyhákat, szociális foglalkoztatókat kezdett üzemeltetni, mezőgazdasági tanfolyamokat indított. Minden lehetőséget megragadtak, amellyel az emberek helyzetén javítani tudtak, hirdették : hit és cselekedet elválaszthatatlanok egymástól. A hármas kulcsszó, amely a kezdetektől kezdve megalapozta működésüket - Soup, Soap and Salvation - (leves, szappan és üdvösség).

Kezdetben Kelet-Londonban "Keresztény Misszió" néven indult mozgalom, kinőve az egyház hagyományos kereteit, 1877-ben formálisan is elszakadt a metodizmustól, létrehozva az Üdvhadsereget, szervezeti formaként, az akkori viktoriánus Anglia alapjait adó hadsereget választották. A tagok egységes egyenruhája segítette a munkát, könnyen megkülönböztette a tömegben dolgozókat és elfedte a társadalmi különbségeket.

Magyarországon elég későn, 1924-ben bontott zászlót az Üdvhadsereg külföldi tisztek segítségével, hamarosan harminc segítő központ jött létre országszerte.

Az Üdvhadsereg célja az, hogy az emberek figyelmét – vallásukra való tekintet nélkül - a túlvilágra irányítsa. Ennek érdekében zenés felvonulásokat és utcai prédikációkat szerveznek. A szervezet élén az. ún. tábornok áll. A férfiakból, nőkből, zenészekből álló hadsereg tagjai egyenruhában járnak, rangjelzéseket viselnek és szigorú fegyelem alatt állnak. Vannak sajátos vallási gyakorlataik, de emellett más vallási kötelezettségeknek is eleget tehetnek. A szervezet felekezetnélküli, felekezetek feletti mivoltát hirdeti.

Az Üdvhadsereg a vallás lényegének a felebaráti szeretet és az irgalmasság gyakorlását tartja, ezért nagyarányú szeretetakciókat, szociális tevékenységet fejt ki, a szociális kérdést valláserkölcsi kérdésként fogva fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.salvationarmy.org/ihq/statistics

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Üdvhadsereg témájú médiaállományokat.
  • Vallástörténeti kislexikon, 3. kiadás, Kossuth, 1975.

További információkSzerkesztés