Čista Mala
Čista Mala falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.
| Čista Mala | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Vodice |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22223 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 132 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 52′ 57″, k. h. 15° 46′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 52′ 57″, k. h. 15° 46′ 45″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 29 km-re északnyugatra, községközpontjától 14 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.
Története szerkesztés
Čista települést már 1403-ban és 1407-ben is említik a középkori lukai zsupánság részeként. Nincsenek rá vonatkozó adatok, de a szakemberek valószínűsítik, hogy a településnek már a 13. században önálló plébániája volt. 1409-ben egész Dalmáciával együtt a Velencei Köztársaság része lett. 1522-ben Skradinnal együtt török uralom alá került és csak 1684-ben szabadították fel. Ezután a velenceiek birtoka volt. A szerb lakosság ősei a 16. és a 17. században főként Boszniából települek ide és a már meglevő Čista falu mellé különálló települést létesítettek. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 203, 1910-ben 358 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik még az évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz, melynek itt húzódott a déli határa. 1995 augusztusában foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága Szerbiába menekült és később is csak főként az idősek tértek vissza. 2004-ben nagy ünnepség keretében szentelték újra a falu megújított pravoszláv templomát. A falu lakossága 2011-ben 119 fő volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 203 | 599 | 206 | 244 | 290 | 358 | 440 | 506 | 618 | 719 | 760 | 663 | 577 | 596 | 80 | 119 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1873-ban, más forrás szerint 1895-ben épült. 2004-ben teljesen megújították és újraszentelték. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület. Homlokzatán a főbejárat felett körablak, az oromzaton pengefalú harangtorony látható, benne két haranggal. A templomot a falu temetője övezi, mely alacsony kőkerítéssel van körülvéve.
- A Gradina Dragišić nevű lelőhelyen őskori eredetű erődített település maradványai találhatók. Védőfalai nem maradtak fenn teljesen. A falakon belül házmaradványokat találtak. Az élet folytonossága a domboldalon az hallstatti kultúra korai időszakától az 1. századig követhető. A domb keleti részén a település nekropolisza fekszik. A feltárt sírokban gazdag leleteket találtak, különböző temetkezési szertartásokkal.[4]
További információk szerkesztés
- Vodice város hivatalos honlapja (horvátul)
- Vodice város turisztiai irodájának oldala (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-0716-1973.
