Örsújfalu

Komárom városrésze Szlovákiában
(Őrsújfalu szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 47° 45′ 50″, k. h. 18° 02′ 35″

Örsújfalu (1899-ig Duna-Újfalu, szlovákul: Nová Stráž, németül: Neudörfel) Komárom városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Gyakran csak Újfalu néven emlegetik.

A római katolikus templom

Fekvése szerkesztés

 
Örsújfalu főutcája

Komárom belvárosától 6 km-re nyugatra, a Duna bal partján fekszik. Keresztülhalad rajta a Komárom-Pozsony közti 63-as autóút, vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon.

Örsújfalu egyike a Komáromot alkotó két kataszteri területnek (a másik maga Komárom). Kataszteri területe 22,92 km².[1] Szentpálpuszta (Pavel), Cserhátpuszta (Čerhát) és Pusztatamási (Tomáš) tartoznak hozzá.

Nevének eredete szerkesztés

Nevének magyar előtagját a határában levő Dunaörspusztáról kapta. Ez a terület ugyanis a honfoglalás után Örs szállásterülete volt. Az Örsújfaluval teljesen egybeépült Vadas (Divina) település neve az egykori királyi vadaskertek nevét őrzi.

Élővilága szerkesztés

Örsújfalun több gólyafészek volt az idők során, melyek elpusztultak. 2012-ben az egyik gólyafészekben 4 vagy 5 fióka kelt ki.[2] 2016-2021 között sorozatosan 3 fiókát, 2022-ben 4 fiókát számláltak.[3]

Története szerkesztés

Területe már a honfoglaláskor lakott volt, ekkor Kézai szerint Örs kun vitéz nemzetsége birtokolta. 1256-ban „Vrs” alakban szerepel.[4] 1407-ben érseki nemesek kiengedték halastavából a halakat.[5] 1427-ben a Födémesi családbeliek fizették ki özv. Checheni Katalin örsi hitbérét.[6] 1663-ban a török elpusztította, a 18. században a Zichy, majd a Nádasdy család birtoka.

Vályi András 1796-ban kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „ÚJFALU. Komárom Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, fekszik Komáromhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jól termő.[7]

A 19. század közepén Fényes Elek ezt írja róla: „Ujfalu, magyar falu, Komárom vmegyében, Örs puszta mellett Komáromhoz nyugotra 3/4 órányira, rónaságon. Határa 2320 9/10 hold, mellynek harmada szántóföld, harmada legelő. Az urbéri föld tesz összesen 2234 2/10, a földesuri és curialis birtok 86 7/10 holdat. Egész jobbágy telke van 14 14/32; mellyet 24 gazda bír; ezenkivül 3 urbéri zsellér és 10 lakó számláltatik. Földe termékeny porhanyos fekete agyag. Lakosai 413 lélekre mennek, vallást illetőleg rom. katholikusok, s a rév-komáromi anyaegyházhoz tartoznak. A földmivelést, ló- és szarvasmarha-tenyésztést sikerrel űzik. Határában sok mocsáros hely találtatik. Földesura gr. Zichy Miklós, ki az egész jobbágyságot és zsellérséget birja, ezenkivül allodialis földe 27 1/10 hold, s ugyan ővé az erdős dunasziget is. Birtokos még gróf Nádasdy Leopold 23 5/10 holddal, és a rév-komáromi plébános, ki 36 1/10 h. szántóföldet bir. Hajdan Alsó-Őrsnek neveztetett s ebben birt részjószágát Csóka Erzsébet Csabay György hitvese Pál Jánosnak zálogositja el.[8]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Komárom vármegyét tárgyaló része szerint: „Dunaújfalu, magyar nagyközség, közel a Dunához. A mult század elején a Duna partján feküdt, de a gyakori árvizek elől mostani helyére volt kénytelen telepedni. Hajdan Alsó-Örs volt a neve, melyet Kézai és más krónikások szerint Örs kún kapitánytól nyert. 1260 körül már mind a két Örs említve van, (a másik a mai Dunaörs puszta). Hajdan a komáromi várjobbágyok földje volt, kiktől 1218-ban Sámuel comes itt három ekényi földet vásárolt. 1260 és 70 között az egyik Örs villa Vrs alakban van emlitve. 1256-ban IV. Béla a két Örsöt Szefrid lovagnak adományozza, ki 1264-ben birtokának egy részét Fülöp esztergomi érseknek adja el. Közben Szent Lázár szerzetesei is szereznek itt birtokot, melyet szintén az esztergomi érsek vesz meg. Az érsekség itteni birtokát 1305-ben újabb hagyatékkal gyarapította Mykó mester, ki itteni részeit hagyományozta neki s ezt később »Örs káptalani puszta« néven nevezték. 1387-ben, mikor a komáromi vár birtoka, már az Ujfalu elnevezés is felmerül, de még mindig Örs jelzővel, Vrs-ujfalu alakban. A török világban elpusztult, de 1659-ben már ismét szerepel, a mikor Izdenczy András az ura, kinek magva szakadván, Sigray János és örökösei birtokába kerül. 1729-ben Jankovich Miklós kap itt érseki adományt. Később a gróf Nádasdy, a Halasy, Sárközy, Vellesz és a gróf Zichy családok voltak a birtokosai, most pedig Darányi Ignácznak, Ruttkay Bélának és Ocsovszky Oszkár Aurélnak van itt nagyobb birtokuk. A község házainak száma 106, lakosaié 1026, a kik mind róm. kath. vallásúak, de templomuk nincsen. A lakosok hitelszövetkezetet és gazdakört tartanak fenn. 1848-ban a magyar és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az árvíz is gyakran sújtotta a községet. A községhez tartozó Vadas puszta Mátyás király hajdani vadaskertjétől vette a nevét. Ide tartoznak Cserhát, Duna-Örs, Kis- és Nagy-Gadócz, Szentpál, Tamási és Vadas puszták és Czikeháza és Losonczy tanyák. Cserhát puszta azelőtt a gróf Zichyeké volt. Később Ruttkay Mártoné, majd Vestermayer Károlyé lett, azután Jokl Vilmos, majd az Ocsovszkyak birtokába került és most is az övék. Szent Pál puszta már 1268-ban megjelenik, a mikor is Szent Pálnak szentelt egyházát említik. Az a domb, melyen ez az ősi egyház állott, ma is a »puszta templom« néven ismeretes. A szentpáli templom romjainak köveit a szentpéteri templom építésére használták fel. Innen származik a szentpéterieknek az a mondása, hogy Szentpéter megette Szent Pált. 1260-70 között Szentpáli Jób is vármegyei birtokosként szerepel és egy 1268-iki oklevél szerint ez időtájt e pusztát a győri egyház népei lakták. Újabban itt is a Zichyek lettek a birtokosok. 1860-ban Ruttkay Márton vette meg és most a Ruttkay Béla birtoka. Dunaörs puszta az újabb korban a gróf Nádasdyaké volt, most pedig Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszteré, kinek itt mintagazdasága van. Gadócz puszta 1247-ben Gothue alakban szerepel és ekkor Eklyi Olthman fia András birtoka. 1260-70 között Gothouch néven, már faluként van említve. 1268-ban, a mikor a majki egyház birtoka, Kothouch alakban írják a nevét. 1483-ban az érseki papnemeseké, és ekkor possessio Gadowcnevet visel. 1624-ben a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a Koppánmonostorhoz tartozó gadóczi jobbágyok a földadót a komáromi vár tisztjének fizessék. 1659-ben praedium, melynek Tatay Máté is egyik birtokosa. A mult század elején gróf Nádasdy Lipót, Ghiczy Mátyás és Sárkány Ferencz birtoka volt, ma Darányi Ignácz tulajdona.[9]

1920 előtt Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

A korábban önálló községet 1980-ban csatolták Komáromhoz. 2006 júniusától új bútorgyár (Kom-Polster) kezdte meg a termelését. Működik Örsújfalun egy pálinkafőzde is, valamint itt található a Vadas autókemping. A település keleti (Komárom felé eső) részén az utóbbi évtizedekben új családi házas utcák alakultak ki.

Népessége szerkesztés

1910-ben 1217-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 1769 lakosa volt,[10] ugyanekkor a hozzá tartozó Cserhátpusztán 73-an, Szentpálpusztán 74-en éltek.

Nevezetességei szerkesztés

 
Kultúrház
  • Római katolikus temploma 1910-ben épült neoklasszicista stílusban. A templom udvarában Jézus-szobor (a régi temetőből áthozva), vele szemben fából készült útmenti feszület található.
  • Az egykori kastély (ma: szociális otthon) köré 1894-96-ban sok faritkaságot tartalmazó parkot telepítettek.
  • Cserhátpusztán két régi harangláb is található.
  • Az örsújfalusi temetőben található a második világháború áldozatainak emlékműve, rajta az 1938-as visszacsatolás emlékére avatott korabeli emléktáblával.

Képtár szerkesztés

Puszták, külterületek szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Györffy György 1970: A hongófoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeológiai Értesítő 97, 236.
  • Dorotovič Cs.: Vodné a pobrežné rastliny (makrofyty) v ekologických podmienkach kanála Nová Stráž-Tomášov dvor. In: Iuxta Danubium 15, 2013. 68–76. o.
  • 2018 Iuxta Danubium 16

Jegyzetek szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Örsújfalu témájú médiaállományokat.
  1. http://www.webcitation.org/query?url=http://www.geodesy.gov.sk/sgn/kusr09-2007.xls&date=2010-01-18+17:54:13
  2. bociany.sk
  3. bociany.sk No. 4239
  4. Szentpétery Imre 1927: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/2. Budapest, 345 No. 1118.
  5. Mályusz Elemér 1958: Zsigmondkori oklevéltár II/2. Budapest, 77 No. 5669.
  6. C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor 2020: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. Budapest, 399 No. 1011
  7. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  8. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  10. ŠÚ SR, SODB 2001