Sellenberk

falu Romániában, Szeben megyében
(Şelimbăr szócikkből átirányítva)

Sellenberk (románul Șelimbăr, németül Schellenberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Sellenberk (Șelimbăr, Schellenberg)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségSellenberk
Rangközségközpont
Irányítószám557260
Körzethívószám0269
SIRUTA-kód143566
Népesség
Népesség14 861 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság34 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság411 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 24° 11′ 27″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 24° 11′ 27″
Sellenberk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sellenberk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Vitéz Mihály mellszobra
Evangélikus templom
A csata emlékműve

Nagyszebentől 5 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

Neve német eredetű. Kiss Lajos szerint a középfelnémet schëllen 'visszhangzik' és berc 'hegy' szavak összetétele. Mircea Buza szerint előtagja személynévi eredetű.[2] Először 1323-ban említették, Schellenberg alakban. Későbbi írásos névváltozatai: Schellenburch (1488), Schellemburg (1508), Selimberg (1605).

Története

szerkesztés

Szász alapítású település volt Szebenszékben. 1529-ben havasalföldi csapatok fölégették.

A falu és Nagyszeben közti Burgerwiesen réten zajlott 1599. október 28-án az a csata, amelyben Vitéz Mihály fejedelem székelyekkel megerősített havasalföldi serege csapott össze a Báthory András fejedelem vezette erdélyi sereggel és győzelmet aratott. A győzelemben a gyűlölt Báthory ellen a végsőkig küzdő székelyeknek oroszlánrészük volt. Néhány nappal később a menekülő fejedelmet Csíkszentdomokos határában meggyilkolták, Vitéz Mihály pedig bevonult Gyulafehérvárra.

16591660-ban, Nagyszeben ostromakor itt táborozott II. Rákóczi György és csapatai felégették a falut. A kurucok 1705-ben és 1707-ben is felégették. 1765-ben ismét a teljes falu leégett, pedig házai ekkor már kőből épültek, cseréppel fedve. Első román lakóit 1720-ban említették.

1876-ban Szeben vármegye Nagydisznódi járásához csatolták.

Népessége

szerkesztés
  • 1850-ben 643 lakosából 457 volt német, 96 cigány és 85 román nemzetiségű; 457 evangélikus és 174 ortodox vallású.
  • 1900-ban 895 lakosából 558 volt német, 313 román és 24 magyar anyanyelvű; 550 evangélikus, 311 ortodox, 17 római katolikus és 14 református vallású.
  • 2002-ben 2014 lakosából 1919 vallotta magát román, 47 német, 31 cigány és 16 magyar nemzetiségűnek; 1839 ortodox, 29 evangélikus, 24 adventista, 19 római katolikus, 14 református, 14 baptista és 12 pünkösdista vallásúnak.
  • A 2000-es években a korábbi falumag és Nagyszeben Vasile Aaron negyede között új lakónegyed épült föl, amely megkétszerezte a település lakosságát.[3] A 2010-es években a népesség tovább duzzadt, a falu déli irányban is bővült.[4] 2022-ben Sellenberk község lakosságának csak 33%-a volt helyi születésű, a legalacsonyabb arány a megyében.[5]

Látnivalók

szerkesztés
  • A falu előtti dombtetőn álló emlékmű állít emléket az 1599. október 28-i csatának (Mihály vajda mellszobra).
  • Szász erődített evangélikus temploma eredetileg háromhajós, román kori bazilika. 1423 körül, amikor búcsúengedélyt kapott, átépítették, főhajóját megmagasították. 1507-ben vették körül kettős kőfallal. 1599-ben a Báthory pártján álló szász lakosok a falak közt vészelték át a csatát és sikerült megmenteniük a bíboros seregének 350 szász katonáját. Tornyát 1804-ben emelték. A templomot 1863-ban renoválták. Egykori védőművéből ma már csak a belső védőfal egy részlete áll.
  • 2006 óta területén kereskedelmi park működik (European Retailpark Sibiu), hipermarketekkel.
  • Fa- és építőanyag-ipar.

Testvértelepülése

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés