Švica

falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében

Švica falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik

Švica
Švica látképe a Švica-tóval
Švica látképe a Švica-tóval
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségOtocsán
Jogállásfalu
Irányítószám53225
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség311 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság451 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 16″, k. h. 15° 10′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 16″, k. h. 15° 10′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Švica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Zenggtől légvonalban 25 km-re, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re nyugatra a Kis-Kapela és a Velebit-hegység között, az 50-es főútról Krasno Poljéra menő út mellett fekszik. A Gacka Otocsánnál két ágra válik. A bal oldali ág a Švica-völgybe folyik, ahol a Švica-tóba ömlik. A jobb oldali ág átfolyik Otocsánon és Brlog mellett újra két kisebb ágra oszlik. Az egyik ág a Vlaškoga mezőn, a másik a Gusića mezőn tűnik el egy víznyelőben. Különösen festői látvány a halban gazdag Švica-tó, a Švicai vízesések és a régi malmok maradványai.

Története szerkesztés

Švica területe már a történelem előtti időben lakott volt, ahol megtalálták az ókori japod kultúra emlékeit. A 13. század végén a terület a vegliai grófok (a későbbi Frangepánok) birtoka lett, akiknek több malmuk volt itt. Egy 1444-ben kelt oklevél szerint Frangepán Zsigmond, Gacka és Otocsán ura egyik švicai malmát a zenggi Szent Ilona pálos kolostornak adta. Egy 1466-ban kelt oklevél szerint a gvozdi Szent Miklós-kolostornak két itteni malmot adományozott. Hogy hol voltak ezek a malmok, arról nincs adat, de a mai malmok közül jó néhány valószínűleg az egykori Frangepán-malmok alapjaira épült. A 16. században a török betörések hatására a terület elnéptelenedett. 1617-ben az uszkók háborút lezáró madridi béke értelmében a tengerpartról uszkókok tömegei telepedtek le Otocsán vidékén, így Švica területén is. 1734-ben Švicán 54 ház állt. 1772-ben a károlyvárosi parancsnokság megbízásából Vranić kanonok összeírta a határőrvidék katolikus templomait. Ekkor említik először a švicai Keresztelő Szent János templomot. 1786-ban a falu új templomot épített, amelyet ugyancsak Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. Anyakönyveit 1789-től vezetik. 1807-ben megalapították a falu önálló plébániáját; épülete 1818-ban épült. A település első iskolája 1840-ben nyitotta meg kapuit, és 1872-ig működött. 1874-ben új iskolát építettek. A templomot 1862 és 1864 között bővítették.

A falunak 1857-ben 974, 1910-ben 1051 lakosa volt. A templomhoz 1903-ban új harangtornyot építettek, megújították a födémet és a plébániát is. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezután előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1935-ben kis vízierőmű épült a településen. 1941. július 29-én az usztasák 27 helyi, főként pravoszláv vallású lakost vertek meg. 1943. június 2-án olasz bombatalálat érte az iskola épületét. A malmairól híres településen még 1965-ben is 15 malom és 3 fűrészmalom működött, összesen 64 malomkerékkel. Ma legtöbbjük romokban áll. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1991. szeptember 15-én szerb csapatok rakétákkal lőtték a templomot, amelynek tetőszerkezete súlyosan megrongálódott. 2011-ben 464 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
974 791 871 858 987 1.051 1.048 1.074 1.056 908 637 714 655 558 526 464

Nevezetességei szerkesztés

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt katolikus plébániatemploma 1786-ban épült. A plébániát 1807-ben alapították, addig az otocsáni plébániához tartozott. A templomhoz 1903-ban új harangtornyot építettek, majd 1940-ben az egész épületet teljesen megújították. 1991 szeptember 15-én a szerb tüzérség súlyosan megrongálta.
  • Švica vízesései a település különösen szép természeti látványosságai. A Gacka folyónak ez az ága több mint negyven vízeséssel ömlik itt a Švica-tóba. A Plitvicei-tavak után a legszebbnek tartják az országban, már a régi képeslapokon is előszeretettel ábrázolták. A folyón egykor számos vízimalom működött, mára azonban csak a romjaik láthatók.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés