Főmenü megnyitása
Alumíniumhab, jól látszanak benne a buborékok

Az űrsör a fémhab médiában megjelent elnevezése, és a „Spacebeer” egy a fémhabkísérletekkel foglalkozó hallgatói csapat magyar neve.[1] A fémhabban, mint a sörben lévő buborékok is a folyadékot, és így a megszilárdult fémet is könnyebbé teszik. Vannak olyan fémhabok, amik még a víznél is könnyebbek, lebegnek a tetején, ám mégis megtartják fémes viselkedésüket. A fémhab forradalmasíthatja az autó-, a védelmi és az űripart, és minden olyan helyen felhasználhatják, ahol arra van szükség, hogy nagy merevségű, nagy energiaelnyelő képességű, de könnyű anyagot használjanak.[2]

TörténeteSzerkesztés

Az anyagtudomány nagy kihívása volt a fémhab feltalálása. A fémhabok kutatása az 1951-es években kezdődött, amikor is kísérleteket végeztek arra vonatkozólag, hogyan lehet minél könnyebb szerkezetűvé tenni az anyagot, úgymond felhabosítani a fémet. Az elmúlt évtizedekben felgyorsultak a fémhabokkal kapcsolatos kísérletek, Magyarországon a Hungaluban folytak először fémhab kísérletek az 1990-es évek elején. Ezután 2003-ban Babcsán Norbert védte meg doktori disszertációját fémhab témában a Miskolci Egyetemen. Az Admatis Kft. dr. Bárczy Pál vezetésével 2008-ban kezdett saját fémhab előállító technológia fejlesztésébe, ezt a projektet Alakos Fémhab Technológia projektnek nevezték és 2010 augusztusára fejezték be. A létrejött termék neve az AluBone lett. A termék gyártását azonban nem kezdték el.

2007-től a Bay Zoltán Nonprofit. Kft. miskolci Anyagfejlesztési Osztályán kifejlesztett egyedi fémhab gyártási technológia azonban áttörést hozott. Ma már a dr. Babcsán Norbert által vezetett Anyagfejlesztési Osztályból született cég az Aluinvent Zrt. az ALUHAB-nak nevezett alumíniumhabokat gyárt és értékesít.[3] Az ALUHAB létrejöttét az Európai Űrügynökség támogatta a PECS program keretében.

Az űrsör 2006 szeptemberében szállt volna fel egy úgynevezett parabola repülésen egy magyar diákokból álló csapat projektje kapcsán Bordeaux-ban. A Magyar Űrkutatási Iroda információi szerint a Babcsán Norbert vezette csapatot, amely miskolci és budapesti diákokból állt, korábban száz pályázó közül választották ki, tehát nagyon nagy eredmény volt, hogy eljutottak a legjobbak közé. A súlytalansági repülésen részt vevő SpaceBeer (Űrsör) csapat feladata az volt, hogy alumíniumból állítson elő fémhabot, alig 20 másodperces mikrogravitációban. Mivel a korábbi kísérleteknél több műszaki hiba lépett fel, ezért a biztonsági intézkedéseket megszigorították.[4] Az egyik ilyen ellenőrzés során a kísérlethez használt berendezésben elektronikus hiba lépett fel, ezért a kísérletet nem engedték elvégezni a súlytalanságban. Ennek ellenére két diák és a csapathoz tartozó újságíró súlytalansági repülésen vehetett részt egy másik hallgatói kísérlet csatlakozva.

Habosítási kísérleteket később földönkívüli körülmények között, mikrogravitációban a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén is folytattak magyar kutatók. Ezen kívül az ESA (Európai Űrügynökség) a speciálisan átalakított Airbus A300-as repülőgép fedélzetén és rakétákon is végzett fémhabosítási kísérletet, ahol a parabolarepülései alkalmával 20–22 másodpercen át, a rakétákon több percen át volt súlytalanság.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://sg.hu/cikkek/43735/sulytalansagban-vizsgalnak-femhabot-miskolciak
  2. Fémhab. admatis.com. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
  3. http://www.aluinvent.com
  4. Űrsör nélkül, súlytalanul
  5. Újra folyik az űrsör. urvilag.hu, 2007. november 19. (Hozzáférés: 2015. május 7.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés