101-es szoba

George Orwell 1984 című regényében szereplő szoba

George Orwell 1984 című regényének csúcspontján bemutatott 101-es szoba a Szeretetminisztérium alagsori kínzókamrája, ahol a Párt a politikai ellenfeleit megpróbálja a legrosszabb rémalmaikkal, félelmeikkel, vagy fóbiáikkal megtörni, azzal a céllal, hogy megsemmisítsék az ellenállást.

„Azt kérdezted egyszer tőlem, hogy mi van a százegyes szobában. Azt mondtam akkor, hogy már tudod mi van itt. Mindenki tudja. Ami a százegyes szobában van, az a legrosszabb a világon.”

– O’Brien, Harmadik rész, 5. fejezet[1]

Az 1984 univerzumában a Párt mindent tud a polgárokról, még a rémálmaikat is. A főhős, Winston Smith rémálma egy patkánytámadás volt, így patkányokkal fenyegették, oly módon, hogy egy kalitkányi patkányt engedtek volna az arcába, azonban Winston ezt megelőzte azzal, hogy elárulta Juliát, hogy inkább a lány szenvedje el a kinzást, és ne ő. Ennek a megfélemlítésnek az volt a lényege, hogy Winston elárulja az egyetlen embert, akit szeret, és hogy megszegje ígéretét, amit Juliának tett. A könyv utal arra, hogy Juliát is megfélemlítették a szobában, de arra nem tér ki, mi volt az ő legnagyobb félelme.

Orwell a 101-es szobát a BBC székházának, Broadcasting House tárgyalóterme után nevezte el, ahol több fárasztó ülésen is részt vett.[2] Az eredeti 101-es szoba lebontásakor Rachel Whiteread művész gipsz másolatot készített róla, amit a Victoria and Albert Museumban állítottak ki 2003 novembere és 2004 júniusa között.[3]

Kulturális hatása szerkesztés

A regény népszerűségét követően már számos, olyan helyen használják a „101-es szoba” kifejezést, ahol valamilyen kellemetlen dolgokat végeznek.

  • Anna Funder Stasiland című könyvében Erich Mielke, az NDK utolsó állambiztonsági miniszterének irodája a 101-es számot kapta.[4]
  • A BBC Room 101 vígjátéksorozatában a 101-es szoba koncepcióját gondolják újra: hírességeket kérnek fel, hogy számoljanak be félelmeikről, majd a műsor házigazdájával próbálják legyőzni azt.[5]

A Bonanza Banzai Elmondatott című lemezén szerepel a 101-es szoba. A szám az orwelli történeten alapul, szó szerint vesz át kifejezéseket a regény szövegéből.

A The Ricky Gervais Show-ban Ricky Gervais és Stephen Merchant egy „Room 102” nevű játékot játszanak, ami ötletét a 101-es szobából vették, ahol Karl Pilkingtonnak el kell döntenie, hogy melyek azok a dolgok, amkiet nem szeret, és hogy a 102-es szobába betegyen.[6][7]

Batman: A rajzfilmsorozat egyik 1992-es epizódjában Batman Rébusz egyik talányát fejtette a rendőrkapitányság 101-es szobájában. E során virtuális valóságban látja a megkínzott Gordon parancsnokot, és a rejtvény megoldásával tudja őt kiszabadítani.

A Ki vagy, doki? sorozat 2011-es Istenkomplexus epizódjában a Doktor és társai egy olyan hotelben találják magukat, ami tele van 101-es szobákkal, benne mindenkinek a saját legnagyobb félelmével.[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. George Orwell: 1984. Fordító Szíjgyártó László. Budapest: Európa Könyvkiadó. 2017. 264. o. ISBN 978 963 405 801 4  
  2. The Real Room 101 (angol nyelven). BBC, 2003. július 10. [2007. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  3. Public Art Programme 2002 - 2008 (angol nyelven). Public Art Online. [2009. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  4. Sholto Byrnes; Boyd Tonkin: Anna Funder: Inside the real Room 101 (angol nyelven). The Independent, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  5. Room 101 gets new format with new host Skinner (angol nyelven). British Comedy Guide, 2011. szeptember 12. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  6. Room 102 az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  7. Room 102. The Ricky Gervais Show. [2021. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  8. Matt Risley: Doctor Who: "The God Complex" Review (angol nyelven). IGN, 2011. szeptember 18. (Hozzáférés: 2021. január 28.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ministries of Nineteen Eighty-Four című angol Wikipédia-szócikk Room 101 című fejezetének fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.