Főmenü megnyitása

A 2015. évi CXLIII. törvény az Országgyűlés által alkotott negyedik közbeszerzési törvény. A korábbi jogszabály, a 2011. évi CVIII. törvény mindössze négy évig volt hatályban 2011 és 2015 között. A kodifikációt az indokolta, hogy az Európai Unió a közbeszerzés átfogó reformját valósította meg 2014-ben, s mivel szoros határidőt tűzött a jogharmonizációra, ezért egyszerűbb volt új jogszabályt alkotni, mint a meglévő 2011-es jogszabályt módosítani. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország teljesítette elsőként a jogharmonizációs kötelezettséget. A reformnak megfelelő magyar közbeszerzési törvény már 2015-ben hatályba lépett.

TörténeteSzerkesztés

ReformokSzerkesztés

A magyar jogalkotó 2011-ben már végrehajtott egy reformot a közbeszerzés területén. Dereguláció révén jelentősen egyszerűsítette a közbeszerzési törvényt, s áttekinthetőbbé, rugalmasabbá tette a jogi szabályozást. A közbeszerzési eljárások lebonyolítását is egyszerűsítette, ami kedvezően hatott a kis- és középvállalkozások közbeszerzési piacon való érvényesülésére és a közpénz-felhasználás hatékonyságára.

Az európai jogalkotó többéves késedelem után, 2014. február 26-án három új közbeszerzési irányelvet alkotott. A jogalkotás a közbeszerzés átfogó reformjaként új szemléletet is hozott. A korábbi irányelvek az egységes közbeszerzési piac kialakulását, a piaci verseny torzulásmentes érvényesülését és az uniós vállalkozások esélyegyenlőségét tekintették fő céljuknak. A 2014-es szabályozás azonban már az innovációt, a szociális célokat (foglalkoztatás, munkahely-teremtés) és a fenntarthatóságot (környezetvédelem).

Az új közbeszerzési irányelvek az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2014. március 28-án kerültek kihirdetésre. A tagállamoknak 2016. április 18-ig kellett átültetniük ezeket a tagállami jogukba, az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18-ig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18-ig.[1]

CélokSzerkesztés

A magyar jogalkotó az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésén felül az alábbi főbb célokat követte:

  • a közbeszerzések átláthatóságának növelése,
  • az eljárások további egyszerűsítése és gyorsítása,
  • a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése,
  • a társadalmilag és gazdaságilag legmegfelelőbb beszerzési eredmény elérése,
  • a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplésének támogatása,
  • a szélesebb körű verseny előmozdítása.[1]

Kihirdetés, módosítás, hatálySzerkesztés

Az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt 2015. szeptember 22-én fogadta el. A Magyar Közlöny 2015/142. számában, 2015. október 2-án hirdették ki. 2015. november 1-jén lépett hatályba.

TartalomSzerkesztés

A törvény a kihirdetésekor mindössze 201 §-t és 4 mellékletet tartalmazott, s nyolc részre tagolódott:

  • Első rész: Általános rendelkezések (alkalmazási kör, alapelvek, értelmező rendelkezések, személyi és tárgyi hatály, a közbeszerzéssel kapcsolatos egyéb közös rendelkezések).
  • Második rész: Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai (felhívás, ajánlatok és részvételi jelentkezések, közbeszerzési dokumentumok, bírálat, eredmény, eljárásfajták: nyílt, meghívásos, tárgyalásos stb., sajátos beszerzési módszerek: keretmegállapodás, dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus árlejtés és katalógusok).
  • Harmadik rész: Az uniós értékhatár alatti eljárás (alkalmazandó eljárási szabályok, elektronikus licit, saját beszerzési szabályok alkalmazása)
  • Negyedik rész: A koncessziós beszerzési eljárás
  • Ötödik rész: A szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések (a szerződés megkötése, biztosítékai, érvénytelensége, módosítása stb.)
  • Hatodik rész: A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok (eljárási szabályok, a közbeszerzési biztosok, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai, a bírósági felülvizsgálat, az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása)
  • Hetedik rész: A Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság (a Hatóság szervezete, feladatai, a Tanács Közbeszerzési Döntőbizottság szervezete, jogköre)
  • Nyolcadik rész: Záró rendelkezések (uniós kötelezettségek, hatálybalépés, felhatalmazás, módosítás stb.)

A törvény számos új intézménye közül kiemelkedik az ingyenes elektronikus kommunikáció lehetősége, valamint a nyilatkozati elv alapján használt egységes európai közbeszerzési dokumentum. Új eljárástípus az innovációs partnerség. A törvény hatályának idején indult el az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR).

Év Módosítások száma
2015 4
(hatálybalépéssel
együtt)
2016 7
2017 5
2018 6
2019 4
2020 1

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény indokolása (2015) 

Kapcsolódó jogSzerkesztés

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

  • A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kommentárja. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. (2019). ISBN ISBN 978-615-5710-65-0 
  • szerk.: Dezső Attila: Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer, (2016) 

ForrásokSzerkesztés