Főmenü megnyitása

A közbeszerzési törvény (röviden: Kbt.) az Országgyűlés által alkotott olyan jogszabály, mely a közbeszerzés legfontosabb elveit, szabályait és intézményeit állapítja meg. Magyarországon 1995-ben alkották meg az első egységes közbeszerzési törvényt, majd 2003-ban, 2011-ben és 2015-ben születtek ilyen jogszabályok.

A közbeszerzés jogállam és piacgazdaság keretei között létező intézmény. A törvényi szabályozás elsődleges célja, hogy biztosítsa az állami és önkormányzati beszerzések átláthatóságát és hatékonyságát, a piaci verseny tisztaságát, a magyar gazdaság érdekeinek lehetőség szerinti érvényesítését, továbbá a nemzetközi (Európai Uniós) jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

1949-igSzerkesztés

A közbeszerzési jog első elemei már a 19. században megjelentek a magyar jogban, a második világháború előtt közszállításnak nevezték az intézményt. Első hazai csírája a Baross Gábor miniszter által megalkotott, nagy hatású Közszállítási Szabályzat volt, melyet 1891-ben léptettek hatályba. A szabályzat rendelkezett a nyilvános versenytárgyalások kiírásáról és feltételeiről, s megtiltotta a legalacsonyabb ár automatikus elfogadását, azaz a szerződés elnyerését minőségi és más feltételekhez kötötte.[1]

Az első jogegységesítő törekvések az 1934/50.000 K. M. sz. rendeletben jelentek meg. Ez a jogszabály rendszerezte és egységesen kezelte a közszállítás előírásait, melyek addig a legkülönfélébb jogszabályokban, intézkedésekben és szabályzatokban jelentek meg.[2]

1949-1990 közöttSzerkesztés

A szocializmus idején a közbeszerzési jognak nem volt létjogosultsága. A vállalatok tulajdonosai nem a piaci szereplők, hanem az állam maga volt. Az állami vállalatok között nem volt verseny, s az állami és tanácsi beszerzések átláthatóságának a biztosítására sem volt szükség. A szocializmus körülményei között az állami költségvetés hatékonysága sem volt elsődleges.

1995 utánSzerkesztés

Korszerű közbeszerzési törvény megalkotására csak a rendszerváltás után, a piacgazdaság kiépülésével párhuzamosan mutatkozott igény. Hozzájárult ehhez, hogy Magyarország az integrációs törekvései megvalósítása érdekében az Európai Megállapodásnak[3] nevezett nemzetközi szerződésben kötelezettséget vállalt a közbeszerzési jog hazai megteremtésére. Az új törvény szabályozásának elveit, koncepcióját az 1100/1994. (XI. 2.) Korm. határozat állapította meg.[4]

A 2003. évi jogalkotás elsődleges célja az volt, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásig, 2004. január 1-jéig megteremtse az európai közösségi közbeszerzési joggal teljesen összeegyeztethető magyar szabályozást. Ekkor jelent meg közbeszerzési jogunkban a környezetvédelem és az elektronikus közbeszerzés (elektronikus hirdetménykezelés) kérdése.[5]

A 2011. évi szabályozás azt célozta, hogy a gyakori módosítások miatt bonyolulttá és átláthatatlanná vált régi törvényt felváltsák egy új, egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható jogszabállyal. A törvényalkotás során az Európai Unió közbeszerzési irányelveit, az irányelvi rendelkezések értelmezését adó európai bírósági ítéleteket is figyelembe vették, s a jogszabály előkészítésekor egy tíz uniós tagállami közbeszerzési törvényt (rendeletet) felhasználó jogösszehasonlító munkát is elvégeztek.[6]

A 2015-ös jogalkotást a jogharmonizációs kötelezettség tette szükségessé. Az uniós jogalkotó 2014-ben három új közbeszerzésre vonatkozó irányelvet fogadott el, melyeket a tagállamoknak 2016. április 18-ig, az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó egyes részeket 2017. április 18-ig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kellett átültetniük saját jogukba. A kodifikációs munkával a magyar jogalkotó készült el leghamarább, az új Kbt. már 2015 novemberében hatályba lépett. Az új szabályozási rendszer alapját a következő uniós jogszabályok adják:

Tárgy Régi irányelv Új irányelv
Klasszikus ajánlatkérők beszerzései 2004/18/EK irányelv 2014/24/EU irányelv
Közszolgáltatók beszerzései 2004/17/EK irányelv 2014/25/EU irányelv
Koncessziós szerződések 2014/23/EU irányelv
(új szabályozás)
Közbeszerzési jogorvoslatok a 2007/66/EK irányelvvel módosított
89/665/EGK és 92/13/EGK irányelvek
(továbbra is a régi szabályokat kell alkalmazni)

TartalmaSzerkesztés

A közbeszerzési törvények az alábbi főbb kérdéseket szabályozzák:

  • a közbeszerzési törvény céljai, alapelvei és alapfogalmai (általános és értelmező rendelkezések)
  • a közbeszerzési törvényt mely szervezeteknek és mely beszerzések esetén kell alkalmazni (hatály)
  • a közbeszerzés területén működő jogalkalmazó, joggyakorlat-fejlesztő és érdekképviseleti szervek létrehozása (pl. Közbeszerzési Hatóság, Közbeszerzési Döntőbizottság és Tanács)
  • a közbeszerzési eljárások fajtáinak (pl. nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás) és a lebonyolításuk módjának a meghatározása (hirdetmények, ajánlatok, bontás, szerződéskötés)
  • a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslat (eljárási szabályok és jogkövetkezmények) és a bírói felülvizsgálat lehetőségének megteremtése

A közbeszerzési törvények szigorú, kógens jellegű szabályokat tartalmaznak. Szabályaiktól csak akkor lehet eltérni, ha ezt a törvény kifejezetten megengedi.

Közbeszerzési törvényekSzerkesztés

A magyar közbeszerzési törvények 1995-től:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Frisnyák, Zsuzsa: Baross Gábor 1848-1892 pp. 7-8. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, 1994. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
  2. Magyarországi Rendeletek Tára 1867-1945. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek és a m. kir. belügyminiszternek 1934. évi 50.000. K. M. számú rendelete, a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről, 1994. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
  3. A közbeszerzésekről szóló szabályokat a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás 66. Cikke tartalmazta „A verseny és más gazdasági rendelkezések” fejezetcím alatt.
  4. 1995. évi XL. törvény általános indokolása.
  5. 2003. évi CXXIX. törvény általános indokolása.
  6. 2011. évi CVIII. törvény általános indokolása.

Kapcsolódó jogSzerkesztés

Kapcsolódó irodalomSzerkesztés

  • A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kommentárja. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. (2019). ISBN ISBN 978-615-5710-65-0 
  • szerk.: Dezső Attila: Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer, (2016)