243 Ida
A 243 Ida aszteroida a Kisbolygóövben. 1884. szeptember 29-én fedezte fel Johann Palisa Bécsben. Az első aszteroida, amelyről fölfedezték, hogy holdja van (a Dactyl). Az öv harmadik legnagyobb objektuma. A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án elrepült mellette.
243 Ida | |
A 243 Ida, tőle jobbra apró holdja, a Dactyl. | |
Felfedezése | |
Felfedező | Johann Palisa |
Felfedezés ideje | 1884. szeptember 29. |
Felfedezés helye | Vienna Observatory[1] |
Névadó | Ida |
Ideiglenes név |
|
Kisbolygókategória | Kisbolygóöv |
Pályaadatok | |
Epocha | October 17, 2024 |
Aphélium távolsága | 2,99 CsE |
Perihélium távolsága | 2.73 CsE |
Fél nagytengely | 2,86 CsE |
Pálya excentricitása | 0,04569 |
Orbitális periódus | 4,84 év |
Közepes anomália | 151,06° |
Inklináció | 1,14° |
Felszálló csomó hossza | 324,18° |
Perihélium szöge | 107,96° |
Központi égitest | Nap |
Holdak | Dactyl (hold) |
Fizikai tulajdonságok | |
Méret | 32 km |
Átlagos átmérő | 32 km |
Tömeg | 4,2×1016 kg |
Átlagos sűrűség | 2,6 g/cm³ |
Felszíni gravitáció |
|
Forgási periódus | 4,63 óra |
Albedó | 0,262 |
Abszolút fényesség | 9,94 magnitúdó |
A Wikimédia Commons tartalmaz 243 Ida témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Holdja
szerkesztésA Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án fényképezte le. 1994. február 17-én a visszaküldött fényképeken fedezték fel a holdat. Kezdeti jelzése S/1993 (243) 1 volt.
A Dactyl átmérője 1,4 km, 1,54 nap alatt kerüli meg az Idát, 108 km átlagos távolságban, 9°-os elhajlással az Ida egyenlítői síkjához képest. A hold pályája nem pontosan ismert, mert a Galileo űrszonda majdnem a pályasíkban repült el mellettük.
Még nem tisztázódott a Dactyl eredete. A két fő elmélet szerint az Idával egyszerre jött létre, vagy egy későbbi becsapódás során keletkezett. Mindkét elméletnek vannak hiányosságai.
Fizikai tulajdonságai
szerkesztésAz Ida szabálytalan (krumpli) alakú. Átmérője 32 km, forgásideje 4,63 óra, sűrűsége 2,2-2,9 g/cm³.
Források
szerkesztés- ↑ JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2024. január 24.)