Főmenü megnyitása

A történelmi kardvívás alapjai című e-könyv Barta Emil víváskutató 2016-ban közreadott vívókönyve.

A történelmi kardvívás alapjai (Grundvívás: módszertani segédlet önállóan edzőknek)
Szerző Barta Emil
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Műfaj szakkönyv
Kiadás
Magyar kiadás dátuma 2016
Borítógrafika UvL
Média típusa e-könyv
Oldalak száma 187
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

GrundvívásSzerkesztés

 
Arlow Gusztáv vívómester

A kötet megírásakor a szerző elsősorban Gerentsér László A modern kardvívás (1944) c. vívókönyvét, valamint lovag Arlow Gusztáv Kardvívás (1902) c. művét használta a tananyag és a módszertani megközelítés kidolgozásához. Továbbá Duronelly László, Gerevich Aladár, Lukovich István, Ozoray-Schenker Zoltán, Szepesi László modern kardvívásról szóló könyvei képezték a segédletben megfogalmazott koncepció alapját.[1] Szakmai szempontból a módszertani segédletet Patócs Béla a Diósgyőri Vívó Egyesület vezetőedzője lektorálta.[2]

A rendszer egyik lényeges vonása, hogy egy megfelelően szabályozott, biztonságos és komolyabb anyagi ráfordításokat nem igénylő környezetet teremt az európai történelmi vívás gyakorlásához, miközben komoly intellektuális és testi kihívásokkal szembesíti a résztvevőket. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer kizárólag a történelmi európai hagyományokból kíván meríteni és nem használja fel más, főleg távol-keleti vívóhagyományok egyes elemeit, mivel Európa döbbenetesen gazdag vívóirodalmának tanulmányozása során ténylegesen megtapasztaltuk, hogy őseink már mindent kitaláltak, amit tudni lehet és érdemes a vívásról. Tiszteljük az európai kultúrkörön kívüli hagyományokat követő hazai és külhoni vívókat, de mi elsősorban a saját vívókultúránkat szeretnénk megismerni és megélni!
A történelmi kardvívás alapjai[3]
A szerző saját megfigyeléseit, a régi vívókönyvekben fellelhető tudást és a modern sportmódszertani irányelveket kívánta egy olyan egységes rendszerbe foglalni, amely lehetőséget biztosítana az érdeklődőknek, hogy akár önállóan is elkezdjék a történelmi vívás tanulását.
A történelmi kardvívás alapjai[4]
 
Egy grundvívó gyakorlás közben

A rendszer gyakorlati ismeretanyagának összeállítása és kipróbálása során a víváskutató[5] felkereste azokat a hazai vívócsoportokat, -iskolákat, hagyományőrző egyesületeket, melyek a vívás nem olimpiai változataival foglalkoznak. A megismert vívásfajták a japán kendótól a magyar baranta szablyavívásig, a középkori hosszúkardvívástól (Ars Ensis) a XIX. századi magyar párbajvívásig terjedtek.[6][7]

KönyvismertetőSzerkesztés

A könyv összefoglalja a szerző elmúlt 8 évben felhalmozott elméleti ismereteit és gyakorlati vívótapasztalatait, melyeket az ország több hagyományőrző vívócsoportjában szerzett, megtapasztalva a vívás számos változatát a japán kendótól a magyar barantáig, a középkori hosszúkardvívástól a modern olimpiai kardvívásig.
– Könyvbemutató az Országos Széchényi Könyvtárban[8]

TartalomSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

A könyv szerepel a Vívómúzeum honlapján bemutatott vívókönyvek, illetve a vívás sporttörténetével foglalkozó könyvek felsorolásában.[9] A Vívómúzeum az OSC vívótermében található, és Németh Árpád vívómester nemzetközileg ismert gyűjteményének segítségével mutatja be a vívósport fejlődését.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Barta 186. o.
  2. Barta 2. o.
  3. Barta Előszó, 8. o.
  4. Barta 187. o.
  5. Barta Emil víváskutató 2005-ban ismerte meg a kendó alapjait, 2007-től kezdve tanulmányozza a történelmi európai vívás hagyományait, illetve 2009-től vív rendszeresen. Elsősorban a szablyavívás kutatásával foglalkozik, ezen belül a XIX. és XX. századi magyar szablyavívás érdekli.” (Barta, 187. o.)
  6. Lossné Ács Mária: Grundvívás az Egyetemi Könyvtárban
  7. Barta 180. o.
  8. A történelmi kardvívás alapjai – könyvbemutató
  9. Vívókönyvek

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés