Aargau kanton

kanton Svájcban

Aargau (franciául Argovie) kanton Svájc északi részén, a Jura-hegység vidékén. Svájc 16. kantonja. Lakosainak száma 2005-ben 573 654 volt. A lakosság 85,6%-a német, 7,4%-a olasz; 47,2%-a protestáns, 46,5%-a katolikus vallású.

Aargau kanton
Aargau kanton címere
Aargau kanton címere
Aargau kanton zászlaja
Aargau kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonSvájc
GépkocsijelAG
Alapítás éve1803
Népesség
Teljes népesség678 207 fő (2018. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság382 m
Terület1403,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 05″, k. h. 8° 06′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 05″, k. h. 8° 06′ 36″
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aargau kanton témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Északon Németország és Bázel vidék, nyugaton Solothurn és Bern, délen Luzern, keleten Zürich és Zug kantonok határolják. Területe 1404 km². Székhelye: Aarau.

Földrajz szerkesztés

Nagyobb része a svájci fennsíkhoz tartozik, de a Jura vidékre is kiterjed, melyet az Aare nyugati (Frickthal) és keleti (Badeni grófság) részre oszt. A lapályos vidéket apró, az Aareba siető folyók szeldelik darabokra (Unteraargau).

Történelem szerkesztés

Az i. e. 1. században helvétek telepedtek le itt. Az i. sz. 1. században Vindonissa központtal római légiók állomásoztak a területen. Az alemannok az 5. században szállták meg, a 6. századtól a Frank Birodalom része lett.

Aargau eredetileg ős alemann grófság volt, mely a Lenzburg grófi ház kihalása után 1173-ban a Habsburgok kezére jutott, míg a szövetséges kantonok (Bern, Solothurn, Luzern) 1415-ben Luxemburgi Zsigmond császár és a konstanzi zsinat biztatására Frigyes hercegtől elvették és saját birtokukba vették. Az 1798-as forradalom azonban neki is visszaadta függetlenségét.

Itt alakult meg a 18. század végén a Helvét Köztársaság. Napóleon döntésével pedig 1803-ban jött létre a kanton. 1831. április 15-én kapta demokratikus szervezetét. Azután vallásháború dúlt a kis kantonban, míg 1852. február 22-én az alkotmányrevízió a vallást is teljesen szabaddá tette. 1863-ban a zsidókat emancipálták.

A kanton 2003-ban ünnepelte 200. születésnapját.

Gazdaság szerkesztés

A földművelés a főfoglalkozás; állattenyésztéséről és tejiparáról híres, továbbá szőlőt is termesztenek. Felhasználják a Rheinfelden, Ryburg és Kaiseraugstnál levő három jelentékeny sóbányát, dolgoznak a Würenlos-Mellingen stb. homokkőbányáiban, a Jurában az alabástromot értékesítik, a Bösbergből litográfia-követ aknáznak. A kanton iparilag is fejlett, főleg a precíziós műszerek, vas, acél és cement ágazatokban. A főbb ipari központok: Aarau, Brugg és Baden.

Svájc öt atomerőműve közül három ebben a kantonban található (Beznau I + II és Leibstadt). Ezen kívül, a sok folyó miatt több vízerőmű is található itt, ezért gyakran nevezik „energiakanton”-nak.

Népszerű idegenforgalmi célpontok festői tájai, ősi kastélyai és Bad Schinznach és Baden gyógyfürdői.

Közigazgatás szerkesztés

11 kerületből és 50 járásból áll. Nagy tanácsát járásonként titkos szavazattal választják. A végrehajtó hatalom a 7 tagú kormánytanács kezében van, melynek elnöke a Landammann, helyettese a Landstatthalter. A nagy tanács választja, mint a 9 tagú főtörvényszéket is. A községek közigazgatását egy-egy községi tanács vezeti, melynek ammannját és 2-8 tagját a községi lakosság választja.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés