Abesszin kőszáli kecske
Az abesszin kőszáli kecske (Capra walie) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nőstény abesszíniai kőszáli kecske
a háttérben egy dzseládapávián (Theropithecus gelada) látható, amelyik szintén Etiópiában őshonos | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Capra walie (Rüppell, 1835, 1835) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Abesszin kőszáli kecske témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Abesszin kőszáli kecske témájú médiaállományokat és Abesszin kőszáli kecske témájú kategóriát. |
Egyes rendszerezések szerint az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) alfaja Capra ibex walie néven.
Lásd még: Kőszáli kecske
ElterjedéseSzerkesztés
Nagyon kis területen honos, egyedül az közép-etiópiai Simien-hegységben él. Sziklás hegyoldalak lakója.
MegjelenéseSzerkesztés
Testhosszúság: 105-110 centiméter, vállmagasság: 90-97 centiméter, testtömeg: 80-125 kilogramm. A közeli rokon núbiai kőszáli kecskénél testesebb faj. Szőrzete világos mogyoróbarna, a hátsó végtagok halványabb árnyalatúak. A hasi rész szinte fehér, a farok felső része pedig sötétebb. A bakok mellső lábain sötét csík található, és sötét szakálluk van. A félkör alakú szarvak fel- és hátrafelé, majd lefelé görbülnek. Jóllehet mindkét nem rendelkezik szarvakkal, a bakoké sokkal nagyobb, mint a nőstényeké. A bakok szarva egészen 120 cm hosszúra nő, és a külső kanyarulaton 24-36 dudor található. A nőstények jóval vékonyabb, rövidebb szarva 35 cm hosszúra nőhet.
ÉletmódjaSzerkesztés
Hegyvidéken élő faj, a 2800 és 3400 méteres tengerszint feletti magasságban található hegyek lakója. Egynemű csordákban él, egy-egy nagyobb csapatban akár 35 állat is élhet együtt. Füvekkel és levelekkel táplálkozik.
SzaporodásaSzerkesztés
A párzási időszaka nincs szezonhoz kötve, egész évben szaporodhat. A fő szaporodási időszak azonban tavasszal van, március és április hónapokban. Ilyenkor több bak is csatlakozik a nőstények csapataihoz és egymással megküzdve döntik el, hogy melyiküké a szaporodás joga. 5 hónapi vemhesség után, 1-2 utódot hoz a világra, melyet még 3 hónapig gondoz. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el és maximum 17 évig él.
Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés
Viszonylag szűk elterjedési területe ellenére egészen a 20. század elejéig viszonylag gyakori fajnak számított. Az egyre fokozódó húscélú és trófea vadászat miatt azonban állományai nagyon megfogyatkoztak. A populáció mélypontján, 1963-ban összesen csupán mintegy 150 egyede maradt életben. A faj majdnem kipusztult, egyedül a Simien Nemzeti Parkban maradt életben néhány csorda. Egyedül ennek a parknak köszönhető, hogy a faj ma még életben van. Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) 1986-ban „veszélyeztetett” fajnak minősítette, amely 1997-ben 400-as lélekszámú populációval rendelkezett.
ForrásokSzerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Äthiopischer Steinbock című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. április 25.)
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0801857899
- D. Macdonald: Die große Enzyklopädie der Säugetiere. Könemann Verlag in der Tandem Verlag GmbH, Königswinter 2004, ISBN 3833110066
