Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli

(1029–1087) arab csillagász, matematikus

Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli (neve ismert még Al-Zarqali és Ibn Zarqala formában is) (1029–1087) arab csillagász.

Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli
Azarquiel (MUNCYT, Eulogia Merle).jpg
Született 1027[1]
Toledo
Elhunyt 1087 (59-60 évesen)[2]
Córdoba
Állampolgársága Andalusz
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli témájú médiaállományokat.

Neve latinosított formában Arzachel vagy Arsechieles.

Többnyire Toledóban élt, majd Córdobába költözött. Munkái jelentős hatást gyakoroltak a kor arab csillagászaira, elsősorban Andalúziában.

A Holdon az Arzachel kráter őrzi a nevét.[3]

ÉleteSzerkesztés

Vizigót családból származott, akik áttértek az iszlám hitre. Fémművesnek tanult, az Arzachel is az arab al-Zarqali al-Naqqash kifejezésből ered, aminek jelentése a vésnök.[3] Tehetséges volt a geometriában és a csillagászatban. Mialatt Toledóban élt, többször járt Córdobában, ahol csillagászati ismereteket tanított.

1085-ben Toledót elfoglalta VI. Alfonz kasztíliai király, így Toledo keresztény irányítás alá került. Az-Zarkálinak és kollégáinak, köztük Al‐Waqqashi-nak (1017–1095) menekülniük kellett.

A 12. században Gerardus Cremonensis lefordította az-Zarkáli munkáit latin nyelvre. Regiomontanus a 15. században egy könyvet írt, amiben kedvezően nyilatkozott az-Zarkáliról. 1530-ban Jacob Ziegler német tudós megjegyzéseket fűzött az-Zarkáli egyik munkájához. Kopernikusz a De Revolutionibus Orbium Coelestium című művében, ami 1530-ban jelent meg, idézi az-Zarkáli és al-Battani munkáit.[4]

Tudományos munkáiSzerkesztés

Két könyvet is írt egy csillagászati műszer, az equatorium elkészítéséről.[5] A 13. században X. Alfonz kasztíliai király parancsára a művet spanyol nyelvre fordították. Tökéletesítette az asztrolábiumot, amihez táblázatokat is készített, amik Európában Saphaea. néven váltak ismertté.[6][7]

Feljegyzések szerint olyan vízórát készített, ami egész nap mutatta az időt és a holdhónap napjait is.[8]

Pontosította a Klaudiosz Ptolemaiosz által megadott földrajzi adatokat. Például a Földközi-tenger hosszát Ptolemaiosz tévesen 62 fokban adta meg, a korrekt érték az az-Zarkáli által megállapított 42 fok.[4]

A Nap éves útjával foglalkozó munkájában megállapította a pálya apszispontjainak elmozdulását az állócsillagokhoz képest. Mérései alapján ez 12,9 szögmásodpercnek adódott, ami igen közel van a ma pontosnak tartott 11,6-os értékhez.[9]

Az-Zarkáli hozzájárult a később híressé vált Toledói táblázatok létrehozásához. A mű egyrészt korábbi megfigyelési adatok adaptációja volt, másrészt új adatokat is tartalmazott.[10] Az-Zarkáli ismert volt a saját maga által összeállított táblázatairól is. Akkoriban sok táblázat készült, de az-Zarkáli táblázatai például lehetővé tették a kopt, a római, a perzsa vagy a holdhónap kezdő napjának megállapítását. Más táblázatai a bolygók pozícióit adták meg tetszőleges időpontban, vagy a napfogyatkozások vagy holdfogyatkozások dátumát jelezték előre.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. 4413, إبراهيم بن يحيى ابن الزرقاله، 1029؟‒1087؟, AlKindi
  3. a b Weever, J.,. Chaucer Name Dictionary: A Guide to Astrological, Biblical, Historical, Literary, and Mythological Names in the Works of Geoffrey Chaucer. Routledge, 1996, 41. o.. ISBN 9780815323020 
  4. a b Archivált másolat. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
  5. Az equatorium olyan műszer, ami számítások elvégzése nélkül, geometriai modell alapján alkalmas rá, hogy megállapítsa a Hold, a Nap vagy a bolygók pozícióját.
  6. M. T. Houtsma and E. van Donzel (1993), "ASṬURLĀB", E. J. Brill's First Encyclopaedia of Islam, Brill Publishers, ISBN 90-04-08265-4
  7. Hartner, W. (1960), ASṬURLĀB, vol. 1 (2nd ed.), Brill Academic Publishers, pp. 726, ISBN 90-04-08114-3
  8. John David North, Cosmos: an illustrated history of astronomy and cosmology, University of Chicago Press, 2008, p. 218 "He was a trained artisan who entered the service of Qadi Said as a maker of instruments and water-clocks."
  9. Toomer, G. J. (1969), "The Solar Theory of az-Zarqāl: A History of Errors", Centaurus 14 (1): 306–36, DOI 10.1111/j.1600-0498.1969.tb00146.x, at pp. 314–17.
  10. s.v. "al-Zarqālī", Julio Samsó, Encyclopaedia of Islam, New edition, vol. 11, 2002.

ForrásokSzerkesztés

  • Astronomy Encyclopedia - A comprehensive & authoritative A-Z guide to the Universe, 2002, p. 12

További információkSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Abū Ishāq Ibrāhīm al-Zarqālī című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.