Adamovich Antal Gáspár
Adamovich Antal Gáspár (csepini) (Eszék, 1762. január 4. – Almás, 1829. október 20.[2] vagy 22.[3]) magyar királyi asztalnok (1792-től)[forrás?], udvari tanácsos, királyi kamarás, Almás, Erdőd, Szarvas és Tényő[4] birtokosa.[2]
| Adamovich Antal Gáspár | |
 | |
| Született | 1762. január 4.[1] Eszék |
| Elhunyt | 1829. október 20. (67 évesen)[1] Eszék |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | főispán (1816–1827, Verőce vármegye) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adamovich Antal Gáspár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A szlavóniai Verőce vármegyében vállalt hivatali tisztséget. Hivatali szerepe nem világos, mivel az egyes források egymástól eltérő információt adnak meg erre vonatkozóan. Benedekfalvi Kiszel Pál jogtudós-író 1811-ben már verőcei alispánként említi.[forrás?] Szinnyei József szerint 1815-ben Verőce vármegye alispánja, 1820–26 között pedig főispánhelyettese, majd a Hétszemélyes Tábla bírája („hétszemélynök”) lett, s aztán 1827-ben nyugalomba vonult.[3] Egy másik, horvát forrásokra[5][6] támaszkodó irodalom szerint előbb Verőce vármegye alispánja, majd 1818–25 között vezetője (főispánja) volt.[2]
1796-ban vette feleségül perényi Perényi Borbála bárónőt (Németújvár, 1776. szeptember 22. – Baden, 1847).[2]
Egyes források neki tulajdonítják a Tentamen publicum ex agrorum, pratorum et vitium cultura (Vizsgadolgozat a földművelésről, legeltetésről és a szőlőművelésről) címen, 1778-ban Budán megírt értekezést.[3][7][8] Más források azonban ezt a művet egy Andreas Minkovich nevű személynek tulajdonítják.[9][10] A könyv megjelenésekor Adamovich 16 éves volt.
Források szerkesztés
- ↑ a b Antal Gáspár Adamovich, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=28806
- ↑ a b c d Mladen Obad Šćitaroci – Bojana Bojanic Šćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavoniji (Kastélyok és történeti kertek Szlavóniában): Od Zagreba do Iloka (Zágrábtól Újlakig). Szerkesztő: Ivo Bojanić, lektor: Mirjana Ostoja. Zágráb: (kiadó nélkül). 1998. ISBN 953-97121-0-6 arch Hozzáférés: 2013. november 3.
- ↑ a b c Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- ↑ A település magyar neve egyes helyeken Ténye, az alábbi irodalomban azonban Tényő. – Bóna István: Javarézkori aranyleleteinkről: Fejezetek a magyar ősrégészet múltszázad-századeleji történetéből. A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 18. sz. (1986) 21–81. o. (pdf) Hozzáférés: 2013. november 3
- ↑ Ivan Erceg, 1992: Adamovićev naputak o ekonomskom upravljanju veleposjedom, Acta historico-oeconomica, vol. 19. (1), str. 35-51. Zagreb (Adamovich utasításai egy nagybirtok gazdasági vezetéséről, Acta historico-oeconomica, 19. évfolyam 1. kötet, 35-51. oldal, Zágráb
- ↑ Hrvatski biografski leksikon, sv. 1, str. 19; Obiteljsko stablo plemića i baruna Adamovich (Horvát életrajzi lexikon, 1. kötet, 19-20. oldal, Az Adamovich bárók és nemzetségük családfája)
- ↑ Tentamen publicum ex agrorum pratorum et vitium cultura. OSZK-katalógus. (Hozzáférés: 2014. június 1.)
- ↑ http://www.ffzg.unizg.hr/klafil/croala/cgi-bin/getobject.pl?c.2:3551.juric
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 3.)