Főmenü megnyitása

Adler György (Mosonszentjános, 1789. április 20.Buda, 1862. március 29.) a reformkor sokdalú muzsikusa, zeneszerző, Erkel Ferenc apósa, Adler Vince zongoraművész apja.

Adler György
Életrajzi adatok
Született 1789. április 20.
Mosonszentjános
Elhunyt 1862. március 29. (72 évesen)
Buda
Gyermekei
Pályafutás
Műfajok oratórium
Hangszer zongora, hegedű, orgona
Tevékenység zeneszerző

ÉleteSzerkesztés

Egyes források szerint Haydn tanítványa volt, de ezt valószínűleg csak ő terjesztette magáról. Játszott zongorán, hegedűn, orgonán.

1800-tól a győri székesegyház hangszerese és basszistája volt. 1811-ben feleségül vette Krancsevics Franciskát. Tőle született Anna, majd 1820. április 6-án Adelheid[e] (Anna) nevű leánya (†Gyula, 1899. március 4.) 1821-ben Vince fia, a nagyhírű zongoravirtuóz..

Adlerék 1827-ben költöztek Budára, ahol az Úri utcai Czigler-házban laktak. Valószínűleg már ekkor elkezdett játszani a Mátyás-templom zenekarában, melynek 1838-ban, az előző zeneigazgató halálakor egyházkarnagya lett, s maradt is saját haláláig. Közben alapító tag lett Táborszky Mihály vonósnégyesében, mely később a Nemzeti Casino vonósnégyeseként működött tovább.

Adél és Erkel FerencSzerkesztés

Adlerék albérlője volt Erkel Nepomukuk János (a családban „Muki”, 1812–73), Ferenc jogásszá lett testvére, aki magas lázzal járó betegségében házasságot ígért az őt ápoló Adélnak, amit meggyógyulván már visszavont. Ez után vette nőül – becsületből – Erkel Ferenc a leányt, 1839. augusztus 29-én. A pár eleinte az Úri utcai házban lakott, majd Pestre, a Magyar utca 1-be költözött, ami közel volt a Nemzeti Színházhoz.

Adél 1842 és 1858 között kilenc gyermeket szült:

1860-ban a házaspár valószínűleg anyagi okok miatt elvált, s Adélt László és Ferenc nevű fiával immár volt férje Gyulára küldte Rezső (Rudolf, 1819–1907) nevű orvos testvéréhez. Adler Adél megbecsült zongoratanár és - virtuóz lett a környéken. A később Bartókot tanító László fia is az ő tanítványa.

MűveiSzerkesztés

Világi művekSzerkesztés

  • Variationen über ein ungarisches Thema – vonósnégyesre, 1820
  • Hegedű–zongora-szonáta
  • Grande Polonaise – vonósnégyesre
  • La Chasse – zongoravariációk
  • Zongoravariációk – 1824
  • Négy dal
  • Hat dal – négy férfihangra

Egyházi művekSzerkesztés

  • Libera me, Domine. Op. 11 – 1827
  • Cantate ... Johann von Sztákovics, Domherr zu Raab ... zur hohen Namensfest gewidmet – 1822 után, a győri biza bazilika püspökének névnapjára
  • Offertóriumok a győri időből
  • Per signum crucis
  • Veni sancte – két szerzemény már Budán
  • Quattuor stationis pro festa SS Corporis Christi
  • Messe zur heiligen Anna – Szt. Anna-mise, 1834.

IrodalomSzerkesztés

  • Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal I. köt. Budapest, 1983. Zeneműkiadó. ISBN 9633304741
  • Keszi Imre: Pest-Buda. Budapest, 1973. Zeneműkiadó
  • Magyar katolikus lexikon. Szerk. Diós István. I. köt. Budapest, 1993. Szt. István Társulat. ISBN 9633607183
  • Németh Amadé: Az Erkelek a magyar zeneéletben. Az Erkel család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba, 1987. Békés Megyei Tanács KB Tud.-koordinációs szakbizottsága. ISBN 9630325608
  • Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. 2. kiad. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305063