Adrien-Marie Legendre
Adrien-Marie Legendre (Toulouse, 1752. szeptember 18. – Párizs, 1833. január 10.) francia matematikus, egyetemi oktató, író.
Adrien-Marie Legendre | |
Julien-Léopold Boilly karikatúrája, Legendre egyetlen ismert portréja (1820) | |
Született | 1752. szeptember 18.[1][2][3][4][5] Párizs[6] |
Elhunyt | 1833. január 9. (80 évesen)[7] Párizs[6][7] |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | elnök (1805–1806, Francia Természettudományi Akadémia) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Auteuil Cemetery |
Adrien-Marie Legendre aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Adrien-Marie Legendre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésA Collège Mazarin jeles növendéke volt és mindjárt kilépése után részt vett a Traité de Mécanique c. folyóirat szerkesztésében, melyet Marie nevű tanára adott ki. Ebben Forces accélératrices címen írt cikkei magukra vonták a tudósok figyelmét. Legendre d'Alembert ajánlására 1775-ben az École militaire tanára lett. 1783-ban lett a francia tudományos akadémia tagja. 1787-ben Cassinivel és Méchainnel közösen részt vett a greenwichi és párizsi obszervatórium közti távolság trigonometriát használó kiszámításában. 1808-ban lett az Université élethossziglani igazgatója és 1816-ban az École politechnique examinátora lett. A forradalom idején egyik tagja volt annak a háromtagú tanácsnak, amely a méter mértéket bevezette.
Tudományos munkássága
szerkesztésFoglalkozott geodéziával, számelmélettel, integrálszámítással, elliptikus integrálokkal, parciális differenciálegyenletekkel, a Föld alakjának meghatározásával, az ellipszoid vonzásával. Gausstól függetlenül felfedezte a legkisebb négyzetes hibakiegyenlítő módszert. Üstököspálya-számítása is annak idején feltűnést keltett. Éléments de géometrie címmel geometriai tankönyvet írt.
Legnevezetesebb művei
szerkesztés- Éléments de géometrie (1794 óta sok kiadásban)
- Essai sur la théorie des nombres (1798)
- Nouvelle théorie des parallèles (1803)
- Nouvelle théorie pour la détermination des orbites des comètes (1805)
- Exercices de calcul intégral (1807)
- Traité des fonctions elliptiques (1827)
- Théorie des nombres (1830)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лежандр Адриен Мари, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b Auteuil Cemetery
- ↑ https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive
Források
szerkesztés- A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895) 337. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914) 580. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936) 2353. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928) 67. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 22.)