Főmenü megnyitása

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ

Az Ady Endre Városi Könyvtár egy közművelődési intézmény Baján. Elődje 1948-ban alakult, 1954-ben vette fel Ady Endre nevét és 1985 óta a célnak átalakított egykori bajai zsinagóga épületében üzemel. A folyamatos név- és feladatkör-változtatások után 2018. február 16. óta üzemel jelenlegi nevén és formájában.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ
bajai zsinagóga
Zsinagóga (2113. számú műemlék).jpg
Település Baja
Cím 6500 Baja, Munkácsy Mihály utca 9.
Építési adatok
Építés éve 18421845
Megnyitás 1845. szeptember 26. (zsinagóga)
1985. október 22. (könyvtár)
Rekonstrukciók évei 19821985 (könyvtárrá alakítás)
Tervező Frey Lajos
Vállalkozó(k) Novák József
Hasznosítása
Felhasználási terület könyvtár és művelődési központ
Tulajdonos Bajai önkormányzat
Elhelyezkedése
Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ (Baja)
Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ
Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ
Pozíció Baja térképén
é. sz. 46° 11′ 01″, k. h. 18° 57′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 01″, k. h. 18° 57′ 03″

TörténeteSzerkesztés

Az épületSzerkesztés

A mezőváros első zsinagógája 17621765 között épült Lázár Simon óbudai zsidó támogatásából. Ez a zsinagóga az 1806-os tűzvészben leégett. A második zsinagóga az 1840-es nagy bajai tűzvészben égett le. A ma látható épületet 18421845 között építette Frey Lajos tervei alapján Novák József bajai ácsmester. 1845. szeptember 26-án avatta fel a zsinagógát az aradi főrabbi Steinhardt Jakab magyar nyelvű avató beszéddel, melyet később ki is nyomtatott Aradon.

Az épületben az 1840-es tűzvész emlékét a mai napig őrzi a szegények perselyeinek vörös mészkőtáblája. Az építés idejéből való még a szintén vörös mészkő kézmosó is.

Baja városa 1974-ben vásárolta meg a Bajai Izraelita Hitközségtől. A zsinagóga átalakítását könyvtárrá 1982-ben Tornai Endre tervezte, aki ezért Ybl-díjat kapott. Az átalakított épület ünnepélyes átadása 1985. október 22-én volt.[1]

A könyvtárSzerkesztés

Az Ady Endre Városi Könyvtár 1948-ban még a bajai múzeum keretében kezdte működését, mint a város első nyilvános könyvtári szolgáltatója. Korábban több olvasókör, kaszinó is működött a városban. Az egyik legnagyobb előd, melynek könyveit örökölte a könyvtár a Bajai Polgári Olvasó Egylet (későbbi nevén Tóth Kálmán Polgári Kaszinó). 1950-ben költözött a könyvtár a Tóth Kálmán tér 1-be, és ekkor vált el a múzeumtól. 1951-ben Dél-dunai Tudományos Könyvtár lett a neve. a következő évben összevonták a Körzeti Könyvtárral, ekkor az új intézmény neve: Járási Könyvtár lett. 1954. május 2-án vette fel Ady Endre nevét. 1972-ben a Járási Tanács megszűnte után visszakerült a városhoz, és lett a neve Ady Endre Városi Könyvtár. 2008. március 1-jével megszűnt, helyette létrehozták az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központot.[2]

A két nagy múltú intézmény azóta közösen szervezi Baja város kulturális életét. A bajai városi könyvtár kiemelt közkönyvtárként van számon tartva az országban. Az 1948-ban megalakított közkönyvtárat, 1950-ben választották le a múzeumról. Az évtizedek során több helyet is kinőtt, ezért a város folyamatosan igyekezett megfelelő elhelyezési lehetőséget találni. Jó megoldásnak kínálkozott a bajai zsinagóga helyreállítása és könyvtárrá alakítása. Az 1982-ben kezdődött felújítási - és átalakítási - munkálatok után 1985. október 22-én került sor a Könyvtár megnyitására. A könyvtárban végzett munkálatokért a tervező Tornai Endre, Ybl-díjat kapott. 1993. december 1-jén a Zsinagóga mellett - a volt zsidó Hitközségi székházban, az egykori iskolában - a Gyermekkönyvtár hivatalos átadása volt.

Az AEVK feladatának tekinti, hogy gyűjteménye és szolgáltatásai révén minél kedvezőbb feltételeket biztosítson a közügyek intézéséhez, a közhasznú ismeretek megszerzéséhez, a folyamatos önművelődéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz, a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének növeléséhez, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvényeknek, civil szervezeteknek, a város történetének, kulturális, néprajzi hagyományainak, természeti értékeinek, gazdasági és társadalmi folyamatainak kutatásához és bemutatásához.

ForrásokSzerkesztés

  1. Az épület története a Bajai Könyvtár honlapján
  2. A bajai könyvtár kincsei, Baja, 2009.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés