Aepycamelus

fosszilis emlősnem
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 17.

Az Aepycamelus a tevefélék egy kihalt neme (korábbi elnevezése Alticamelus), amely a miocén korban élt. Első felbukkanása 20,6 millió évvel ezelőtt történt és 4,9 millió évvel ezelőtt kihalt.[1] Mind a régebbi, mind az új elnevezés "magas tevét" jelent latinul, illetve ógörögül.

Aepycamelus
Evolúciós időszak: kora miocénkéső miocén
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Tevealakúak (Tylopoda)
Öregcsalád: Cameloidea
Család: Tevefélék (Camelidae)
Alcsalád: Camelinae
Nemzetség: Camelini
Nem: Aepycamelus
MacDonald, 1956
Szinonimák
  • Alticamelus
  • Homocamelus
Fajai

Aepycamelus alexandrae
Aepycamelus bradyi
Aepycamelus elrodi
Aepycamelus giraffinus
Aepycamelus latus
Aepycamelus major
Aepycamelus priscus
Aepycamelus proceras
Aepycamelus robustus
Aepycamelus stocki

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aepycamelus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aepycamelus témájú kategóriát.

Az Aepycamelusok a lábujjaikon jártak és a mai tevékhez hasonlóan már párnázott talpuk volt.[2]

Testfelépítésük

szerkesztés
 
Aepycamelus altus, Robert Bruce Horsfall rajza

Az Aepycamelusok Észak-Amerika füves sztyeppéin éltek. Feje testéhez viszonyítva kicsi volt, nyaka pedig, a nyakcsigolyák zsiráf-szerű meghosszabbodása miatt hosszú. Lábai szintén hosszúak és vékonyak voltak, könyök- és térdízülete nagyjából egy szintben helyezkedett el. Feje körülbelül 3 méter magasan lehetett.[2]

Testtömege

szerkesztés

M. Mendoza és munkatársai négy fosszilis példány alapján megkísérelték megállapítani a testtömegét.[3] Eredményeik alapján az Aepycamelus súlya 363 és 721 kg között volt.

Az állat különös testfelépítéséből következtetni lehet az életmódjára és környezetére. Az Aepycamelus nyilvánvalóan kisebb facsoportokkal tarkított száraz füves sztyeppén élt. Feltehetően magányosan vagy kisebb csoportokban kóborolt és fák lombjait legelte, a mai zsiráfokhoz hasonlóan. Viszonylag hosszú ideig, a miocén korszak nagy részében fennmaradt, és nem sokkal a pliocén kezdete után halt ki, feltehetően az éghajlat változása miatt.

  1. PaleoBiology Database: Aepycamelus, basic info. [2012. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
  2. a b szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 277. o. (1999). ISBN 978-1-84028-152-1 
  3. M. Mendoza, C. M. Janis, and P. Palmqvist. 2006. Estimating the body mass of extinct ungulates: a study on the use of multiple regression. Journal of Zoology 270(1):90-101
  • Benes, Josef. Prehistoric Animals and Plants. Pg. 248. Prague: Artua, 1979.