Főmenü megnyitása

Az aferézis (< latin aphaeresis < ógörög ἀφαίρεσις aphaireszisz ’elvétel’) eredetileg a retorikában használt terminus, de a nyelvészet is átvette. Olyan hangváltozást nevez meg, amely nyomán szókezdeti szegmens válik le. Ez lehet egy beszédhang vagy hangok csoportja.[1][2][3][4][5][6][7]

Az aferézis a beszéd gördülékenysége és tempójának felgyorsítása érdekében történik a szó lerövidítésének útján. Egyes esetekben a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt, és a mai nyelvben ezekben nincs aferézis nélküli változat. A jelenség a mai nyelvben is előfordul, és párhuzamosan élő változatokat produkál.

A nyelvtörténetbenSzerkesztés

Az aferézis egyike azoknak a jelenségeknek, amelyekkel megmagyarázható a szó jelenlegi alakja, annak a szónak az alakjához viszonyítva, amelyikből származik. Íme példák néhány nyelvben.

A francia nyelvben a le (hímnem egyes szám) és la (nőnem egyes szám) határozott névelők aferézis útján, az i leválásával jöttek létre a latin illum, illetve illam mutató névmásokból.[4]

Az olasz nyelvben a rondinefecske’ szó alakja a latin hirundinem alapszó első szótagjának leválásával is magyarázható.[4] Ugyanaz érvényes a román megfelelője esetében is, azzal a különbséggel, hogy az előbbi latin szó feltételezett képzett származékából ered közvetlenül: *hirundinella[8] > rândunea.[6]

A románban egy másik olyan szó, amely egyéb hangtani változásokkal együtt aferézissel öröklődött a latinból, a miel ’bárány’ < agnellus (az a leválása).[7]

Jellegzetes az aferézis a románnal ellentétben a meglenorománban (pl. daug ~ adaug ’hozzáadok’) és az isztrorománban: prope ~ aproape ’közel’.[6]

A túlnyomóan etimologikus helyesírású angol nyelvben olyan szavak, mint knee ’térd’ vagy knightlovag’ [k] nélküli kiejtése, amely csak írásban maradt fenn, ugyancsak aferézis eredménye.[3]

A mai nyelvbenSzerkesztés

A létező aferézises és aferézis nélküli változatok eloszlása sokszor nyelvváltozatok szerinti: sztenderd nyelvváltozat / nem sztenderd nyelvváltozatok, például fesztelen vagy népi nyelvi regiszter. Szó lehet sztenderd regiszterek közötti eloszlásról is, azaz a szokásos és a pallérozott közöttiről, de olyan változatok is vannak, amelyek között nincs regiszteri különbség.

A fesztelen regiszterben és a népiben gyakori az aferézis. Úgy szót, mint szószerkezetet is érinthet. Magyar példák: telefaxol > faxol, Jó estét (kívánok)! > Stét!, Jó napot! > Napot! > Pot![1]

A mai franciában is megvan ez a jelenség. Így jött létre például a ricain < américain ’amerikai’ szó.[9]

Hasonló eset az angol ’gain < again ’megint’ szóé.[5]

A román nyelvben vannak aferézis útján keletkezett népi köznév-alakok (pl. stâmpăra < astâmpăra ’csillapítani’)[7] és keresztnév-változatok, pl. Saveta < Elisaveta ’Erzsébet’.[6]

Vannak olyan esetek, amelyekben aferézissel jön létre szó a fesztelen regiszterben, majd átmegy a sztenderd szokásos regiszterébe is, az alapszó pedig ritkább használatúvá és pallérozottá válik. Ilyen pl. a nemzetközi busz < autóbusz, francia és angol bus < autobus[4] vagy az angol I’ve < I have ’nekem van’[5] szavak esete.

Fordított a magyar aki > ki vonatkozó névmás esete. Az előbbi alak szokásos, az utóbbi pallérozott, költői: ...tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton... (Radnóti Miklós: Nem tudhatom).[2]

A sztenderd nyelvváltozatban előfordulnak olyan szóalak-változatok, amelyeket aferézis különböztet meg egymástól. Ilyen a magyar nyelvben pl. az és ~ s pár. Az utóbbi úgy a szokásos, mint a pallérozott nyelvi regiszterben is megvan, pl. Rászóltak, s elpityeredett.[10] A költői nyelvben is használták és használják, esetleg azért, hogy kijöjjön a verssorban a szótagok szükséges száma: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! (Kölcsey Ferenc: Huszt).[2]

A románban is vannak ilyen esetek, amelyekben az aferézis csak a beszédtempó felgyorsítása céljából történik, a hangűr kiküszöbölésével, pl. de înțeles > de-nțeles ’érthető’.[11]

A fenti versrészletekben található aferézis retorikai eszköz, az alakzatokhoz tartozik, közelebbről a detrakció típusú metaplazmusoknak nevezett hangalakzatok közé.[1]

Aferézis érintette szegmensekSzerkesztés

Aferézis útján elhagyható egyetlen beszédhang, magánhangzó vagy mássalhangzó, valamint szótagot vagy nem szótagot képező hangcsoport, de még egynél több szótag is.

Magánhangzó:

  • (magyarul) aki > ki;[2]
  • (franciául) boutique ’bolt, kis üzlet’ < (görögül) apotheke;[4]
  • (olaszul) oscuro > scuro ’sötét’ (melléknév);[4]
  • (románul) italieniolaszok’ > talieni ’taljánok’;[6]
  • (angolul) opossum > possumoposszum’.[3]

Mássalhangzó:

  • (angolul) knife [naɪf] ’kés’;[5]
  • (románul) sfeștanie > feștanie ’szentelés’.[6]

Beszédhangok csoportja:

  • (magyarul) telefaxol > faxol (két szótag);[1]
  • (angolul) I have > I’ve ’nekem van’ (szótag része);[5]
  • (olaszul) rondine < latin hirundinem (egy szótag);[4]
  • (franciául) autobus > bus (két szótag);[4]
  • (románul) Elisaveta ’Erszébet’ > Veta ’Erzsi’ (három szótag).[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Szathmári 2008, Aferézis szócikk.
  2. a b c d Retorikai-stilisztikai lexikon, Aferézis szócikk.
  3. a b c Bussmann 1998, 71. o.
  4. a b c d e f g h Dubois 2002, 43. o.
  5. a b c d e Crystal 2008, 29. o.
  6. a b c d e f g Bidu-Vrănceanu 1997, 31. o.
  7. a b c Constantinescu-Dobridor 1998, afereză szócikk.
  8. A csillag (*) nem dokumentált, de nyelvészek által rekonstruált szóalakot jelez.
  9. TLFi, ricain szócikk.
  10. ÉrtSz 1959–1962, S (2) szócikk, 5. pont.
  11. Bidu-Vrănceanu 1997, 141. o.

ForrásokSzerkesztés

  • (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
  • Szathmári István (főszerk.) Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve]. Budapest: Tinta. 2008

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés