Afganisztán demográfiája
Afganisztán lakossága 2023-ban mintegy 41 millió fő.[1] Az ország soknemzetiségű és soknyelvű társadalomból áll, ami tükrözi a Közép-Ázsia, Dél-Ázsia és Nyugat-Ázsia közötti történelmi kereskedelmi és inváziós útvonalak mentén fekvő országot. Az ország etnikai csoportjai közé tartoznak a pashtun, tádzsik, hazara, üzbég, valamint kisebb csoportok, mint a beludzsok, nurisztániak, türkmének, aimaqok, mongolok és néhány más, kevésbé ismert csoport.[2][3][4][5][6][7][8] Ezek együtt alkotják a mai afgán népet.
| Afganisztán demográfiája | |
 | |
| Afganisztán korfája 2020-ban | |
| Ország |  Afganisztán |
| Népesség | 41 128 771 (2022) |
| Növekedés | 2,56% (2022) |
| Teljes termékenységi arányszám | 4,52 |
| Hivatalos nyelv | perzsa (dari), pastu nyelv |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztán demográfiája témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A lakosság mintegy 46%-a 15 év alatti, és az afgánok 74%-a vidéken él.[9] Az átlagos nő egész élete során 4,5 gyermeket szül, ami a legmagasabb teljes termékenységi arányszám Afrikán kívül. A csecsemők mintegy 6,8%-a hal meg szüléskor vagy csecsemőkorban. 2019-ben az ország várható átlagos élettartamát 63 év körülire becsülték[10][11] és a lakosság mindössze 0,04%-a HIV-fertőzött.[7][12]
Az ország hivatalos nyelve a perzsa (dari) és a pastu.[13] A dari a túlnyomó többség számára interetnikus lingua francaként funkcionál. A pashto nyelvet széles körben használják a Hindukus hegységtől délre fekvő régiókban és a szomszédos Pakisztánban egészen az Indus folyóig. Az üzbég és a türkmén kisebb nyelvek, amelyeket az északi részeken beszélnek.[7] A többnyelvűség az egész országban elterjedt, különösen a nagyvárosokban.
A lakosság 69,7%-a szunnita iszlámot gyakorol és a hanafi iszlám jogi iskolához tartozik, míg 30-35%-a a síita iszlám követője;[7][14] többségük a twelver ághoz tartozik, kisebb számban az iszmailiták is. A fennmaradó 0,3% más vallásokat, például a szikhizmust és a hinduizmust gyakorolja. A főbb városok városi lakosságát leszámítva a legtöbb ember törzsi és egyéb rokonsági alapú csoportokba szerveződik, akik saját hagyományos szokásaikat követik.
Nyelv
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Afghanistan Population (2021) - Worldometer
- ↑ (1956. április 1.) „Hunting for the Génghis Khanid Mongols in Afghanistan”. Japan Quarterly 3 (2), 213. o. Sablon:ProQuest.
- ↑ Mongolian
- ↑ Mongolian
- ↑ Mongolian languages summary | Britannica
- ↑ „Critics: New Categories on Afghan IDs Will Incite Ethnic Tension”, TOLOnews, 2021. március 17. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ a b c d Afghanistan. The World Factbook. CIA. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ Lieven, Anatol. What Chance for Afghanistan? (2016. április 21.)
- ↑ Afghanistan. UNESCO, 2016. november 27. [2017. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Afghanistan. World Health Organization (WHO). (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ Afghanistan. United Nations Development Programme (UNDP), 2020. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ Afghanistan. Worldmeters. worldmeters.info. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
- ↑ a b Article Sixteen of the Constitution of Afghanistan, 2004. [2013. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 25.) „From among the languages of Pashto, Dari, Uzbeki, Turkmani, Baluchi, Pashai, Nuristani, Pamiri (alsana), Arab and other languages spoken in the country, Pashto and Dari are the official languages of the state.”
- ↑ Chapter 1: Religious Affiliation. The World's Muslims: Unity and Diversity. Pew Research Center's Religion & Public Life Project, 2012. augusztus 9. [2016. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.)
Irodalom
szerkesztés- Banting, Erinn. Afghanistan the People. Crabtree Publishing Company, 2003. ISBN 0-7787-9336-2.
- Caroe, Olaf (1958). The Pathans: 500 B.C.-A.D. 1957. Oxford in Asia Historical Reprints. Oxford University Press, 1983. ISBN 0-19-577221-0.
- Dupree, Nancy Hatch. An Historical Guide to Afghanistan. 2nd Edition. Revised and Enlarged. Afghan Air Authority, Afghan Tourist Organization, 1977.
- Elphinstone, Mountstuart. 1819. An account of the kingdom of Caubul, and its dependencies in Persia, Tartary, and India: Comprising a view of the Afghaun nation, and a history of the Dooraunee monarchy. Printed for Longman, Hurst, Rees, Orme, and Brown, and J. Murry, 1819.
- Habibi, Abdul Hai. 2003. "Afghanistan: An Abridged History." Fenestra Books. ISBN 1-58736-169-8.
- Hopkins, B. D. 2008. The Making of Modern Afghanistan. Palgrave Macmillan, 2008. ISBN 0-230-55421-0.
- Reddy, L. R. Inside Afghanistan: end of the Taliban era?. APH Publishing, 2002. ISBN 81-7648-319-2.
- Amy Romano. A Historical Atlas of Afghanistan. The Rosen Publishing Group, 2003. ISBN 0-8239-3863-8.
- Vogelsang, Willem. The Afghans. Wiley-Blackwell, 2002. Oxford, UK & Massachusetts, US. ISBN 0-631-19841-5.
További információk
szerkesztés
- National Statistic and Information Authority (NSIA) Archiválva 2021. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Afghanistan - USAID
- Afghanistan – Naval Postgraduate School
- Afghan refugees in Pakistan - UNHCR