Főmenü megnyitása

Agárdi László (1901-ig Klimcsok; Léva, 1883. július 19.Budapest, 1965. április 8.) irodalomtörténész, író, piarista szerzetes, római katolikus pap.

Agárdi László
Született 1883. július 19.
Léva
Elhunyt 1965. április 8. (81 évesen)
Budapest

ÉleteSzerkesztés

Középiskoláit Léván, Vácott és Kecskeméten végezte. 1899-ben belépett a piarista rendbe, 1904-ben ünnepi fogadalmat tett, 1906-ban pappá szentelték. 1902–1906 között a budapesti tudományegyetemen tanult. 1907-ben Budapesten magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett.

A piarista rend váci (1906–1911),[1] kolozsvári (1911–1912), kecskeméti (1912–1915), rózsahegyi (1915–1919), veszprémi (1920– 1923), debreceni (1923–1924), budapesti gimnáziumának rendes tanára (1934–1943). 1943-ban nyugdíjazták és 1943-1945 között rendfőnöki titkár volt. 1945–1951 között öt budapesti szociális otthon lelkésze.

1916–1928 között Bartóky Józseffel a Magyar Középiskola lapszemlerovatának szerkesztője. 1951–1956 között a rendi tudósító szerkesztője volt. 20. századi magyar irodalommal, elsősorban Kemény Zsigmond, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc és Móricz Zsigmond munkásságával foglalkozott. Sok műve kéziratban maradt. Versei, elbeszélései elsősorban a Magyar Szemlében (1903–1905), a Váci Közlönyben (1905-től); irodalomtörténeti dolgozatai a Katholikus Szemlében (1916–1921) az Urániában (1917-től) és az Irodalomtörténetben jelentek meg.

MűveiSzerkesztés

  • 1916 Kemény Zsigmond és a papság. Katholikus Szemle
  • 1917 Kemény Zsigmond idealizmusa és realizmusa. Uránia.
  • 1936 Herczeg Ferenc, a nemzetnevelő. Budapesti Kegyesrendi Főgimnázium Értesítője 1936

JegyzetekSzerkesztés

  1. Váci Hírlap 1911. augusztus 20. 25/64, 2

ForrásokSzerkesztés

  • nevpont.hu
  • Magyar Katolikus Lexikon
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Gulyás I, 259.