Agathius

ókeresztény vértanú, a tizennégy segítőszent egyike

Agathius vagy magyarul Szent Ákos (Achatius, Acacius) (Kappadókia ? – Bizánci Birodalom, 303) ókeresztény vértanú. A tizennégy segítőszent egyike.

Agathius
Szent Ákos mártíriuma, Prado, Madrid, Spanyolország
Szent Ákos mártíriuma, Prado, Madrid, Spanyolország
Született 3. század
Kappadókia
Elhunyt 303. május 8.
Byzantium
Állampolgársága római
Foglalkozása katonatiszt
Halál okalefejezés
A Wikimédia Commons tartalmaz Agathius témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A legenda szerint Agathiust és katonatársait Hadrianus császár vezényelte az Eufrátesz vidékére a lázadó népek megfékezésére. Vezérüknek, Agathiusnak megjelent egy angyal, és kilátástalan helyzetükben győzelmet ígért, ha Krisztushoz imádkozik. A győzelem után valamennyien megkeresztelkedtek. Mikor ezt a császár megtudta, az Ararát hegye alatt valamennyit tövissel megkoronázták, hegyes náddal átszúrták és keresztre feszítették.[1] Keresztre feszítésük idején a nap hatodik órájában nagy földrengés támadt, ők azonban félelem helyett azoknak testi-lelki egészségéért, boldogulásáért imádkoztak, akik majd a későbbiekben böjttel és hallgatással hozzájuk könyörögnek. A kilencedik órában kiadták lelküket. A legenda beszámol arról, hogy fogvatartásuk alatt az angyalok óvták és vigasztalták őket, testüket egy újabb földrengés tépte le a keresztről. Angyalok földelték el őket. Agathius tiszteletére I. Constantinus római császár templomot emelt, melyet később I. Justinianus bizánci császár renováltatott.

Ezt a napot a Tízezer Vértanú ünnepe gyanánt is számon tartották. Achatius et Socii ünnepe Magyarországon először a 14. századbeli pozsonyi misekönyvben bukkan föl.[2] A keresztesháborúk idején ereklyéit Itáliába vitték és Squillace-ban őrzik.[3] Az egyik katona fejereklyéjét az egri székesegyház őrizte. Szent Ákos ikonográfiai attribútuma a tövises ág, ritkábban töviskorona, kereszt, pálma, kötél, lándzsa vagy csatabárd.

Emléknapja: június 22.[4]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Ajánlott forrásokSzerkesztés