Agenor (regény)

regény

Az Agenor Nógrádi Gergely 2011-ben megjelent ifjúsági regénye.

Agenor
Szerző Nógrádi Gergely
Ország magyar Magyarország
Nyelv magyar
Téma környezetvédelem, kaland, szerelem
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó Presskontakt Kiadó
Kiadás dátuma 2011
Média típusa könyv
Oldalak száma 196
ISBNISBN 9789639503960

TörténetSzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

2011-ben a Csendes-óceán egyik szigetén egy dél-amerikai ország és Japán tengerbiológiai kísérleteket folytatott Pekerman lengyel professzor vezetésével. A kísérletek elsődleges célja az volt, hogy a bálnák a tenger mélyén fekvő értékes hajóroncsokat hozzanak a felszínre. Kezdetben chipbeültetéssel próbálkoztak a kutatók, de amikor már 20 bálna elpusztult, más módszert alkalmaztak. Emberi agysejteket ültettek be a tengeri emlősökbe. Az első két bálnába öreg emberek agysejtjeit ültették be, ám a cetek feladták a harcot, amikor támadás érte őket. Ezért a tudósok azt tervezték, hogy egy fiatal ember agysejtjeit ültetik be egy szürke bálnába, Agenorba.

A tizennyolc esztendős Dorotea Acosta és a 21 éves Victor Madison (a volt amerikai nagykövet fia) véletlenül meglátták egymást egy fogadáson, első látásra egymásba szerettek. Dorotea a tokiói orvosi egyetemen tanult. Apja, Alejandro Ernesto Acosta ezredes, aki egy dél-amerikai ország követtanácsosaként tartózkodott Japánban. Az ezredes - mivel számukra az Amerikai Egyesült Államok ellenség volt -, nem nézte jó szemmel a lánya és a jóképű amerikai fényképész kapcsolatát. Victor, bár az apja révén jó anyagi körülmények között élhetett volna, mégis fényképészként dolgozott, ráadásul több fotópályázat győztese is volt. Titokban a barátja, Josh környezetvédő mozgalmát támogatta. Madison egy merész akcióval bejutott a shikokui laborba, majd Pekerman professzor szobájába, és megtudta a bálnákkal folytatott sikertelen kísérletek titkát. A két fiatal szerelmes sorsa végzetesen összekapcsolódott, a történet további részében mindketten életveszélybe kerültek.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

SzereplőkSzerkesztés

  • Agenor[1]
  • Victor Madison, amerikai fényképész
  • Dorotea Acosta, orvostanhallgató
  • Alejandro Ernesto Acosta ezredes
  • Pekerman, lengyel professzor
  • Cristobal Ortega, nagykövet
  • Comandante, diktátor
  • Szava, fiatal japán tudósnő

Pontatlanságok a műbenSzerkesztés

A regény számos természettudományos pontatlanságot tartalmaz. Például a szerző a szürke bálna hangját a "fülsiketítő sivítás", "irtózatos sikoly" szavakkal adja vissza, noha valójában a szürke bálnák hangja[2] mély hangfekvésű, szaggatott, viszonylag nem túl erős, kattogásszerű nesz. A regény fülszövege ezt írja: „Két hét alatt körbeússza a földet.” A szürke bálna normális úszási sebessége[3] 3–10 km/óra, veszély esetén rövid távon 16–17 km/óra sebességet képes elérni. Így a szürke bálna két hét alatt maximálisan 5700 km-t tudna megtenni. Ezzel szemben a Föld kerülete az Egyenlítőnél 40 000 kilométer. A fülszöveg a szürke bálna szívének méretét is pontatlanul adja meg: „A szíve akkora, mint egy teherautó.” Ezzel szemben egy kifejlett, 35 tonnás szürke bálna szíve[4] 130 kg súlyú. A regény következő részlete erősen eltér a szürke bálnák tényleges viselkedésétől: „A bálna eközben hirtelen lázas köröket kezdett írni a vízben. A roppant test keltette örvény szélén forgó haböv keringett. Nyilván ez is a zsákmányejtés része volt: az állat arra várt, hogy az áldozata pontosan a kör közepébe hulljon. Néha kint, a nyílt óceánon is így 'játszik'. A levegőbe taszítja, majd mesterséges örvénnyel a mélybe húzatja áldozatát, ahol már senki sem lehet az ellenfele.” A szürke bálna sziláscet, és apró rákokkal táplálkozik,[5] amelyeket a tengerfenék homokjából és iszapjából szűr ki. Ebből következően a szürke bálnánál nem lehet "zsákmányejtés"-ről beszélni, ha a szóban forgó "zsákmány" ember vagy más, hasonló méretű élőlény. A kardszárnyú delfineknél[6] gyakran előfordul, hogy farkcsapással a levegőbe dobják a fókát vagy más zsákmányállatot, és akkor ragadják meg, amikor az a vízbe hullik. Szürke bálnák esetében azonban ez a magatartás ismeretlen.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az Agenor görög eredetű férfinév. Jelentése: bátor. Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. 25. o. ISBN 963 9069 72 8  
  2. A bálnák hangja. [2015. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  3. Úszási sebessége (angolul)
  4. A szíve Archiválva 2016. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  5. Apró rákokkal táplálkozik (angolul)
  6. A kardszárnyú delfineknél (angolul)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés