A szürke bálna (Eschrichtius robustus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szürkebálnafélék (Eschrichtiidae) családjába tartozó típusfaj.

Szürke bálna
Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen
Az állat levegővételkor
Az állat levegővételkor
A szürke bálna emberhez viszonyított mérete
A szürke bálna emberhez viszonyított mérete
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Sziláscetek (Mysticeti)
Csoport: Chaeomysticeti
Csoport: Thalassotherii
Öregcsalád: Balaenopteroidea
Család: Szürkebálnafélék (Eschrichtiidae)
Nem: Szürkebálnák (Eschrichtius)
J. E. Gray, 1864
Faj: E. robustus
Tudományos név
Eschrichtius robustus
Lilljeborg, 1861
Szinonimák
  • Balaena gibbosa Erxleben, 1777
  • Agaphelus glaucus (Cope, 1868)
  • Rhachianectes glaucus Cope, 1869
  • Eschrichtius gibbosus Van Deinse & Junge, 1937
  • Eschrichtius glaucus Maher, 1961
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürke bálna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke bálna témájú médiaállományokat és Szürke bálna témájú kategóriát.

Nemének az egyetlen élő faja.

Neve szerkesztés

A tudományos nemi szintű nevét, azaz az Eschrichtius-t, Daniel Frederik Eschricht dán zoológus tiszteletére kapta.

Előfordulása szerkesztés

Az állat főként a Csendes-óceán északi, part menti vizeire korlátozódik. Két túlélő populációja van: az északnyugat-csendes-óceáni (ázsiai) 200 állatnál kevesebb egyedből áll. Így ez a populáció a kihalás szélén áll. Az északkelet-csendes-óceáni (észak-amerikai) populáció ugyanakkor 17 000 egyedre szaporodott, így nem fenyegetett. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1949 óta védettséget biztosít e bálnafaj részére.

Megjelenése szerkesztés

Az állat hossza 10-15 méter, a nőstény valamivel nagyobb a hímnél. A farokúszó 3-3,7 méter széles. Mellúszói körülbelül fél méter hosszúságúak. A kifejlett állat testtömege legfeljebb 40 tonna, de általában, csak 15-33 tonna. Bőrszíne sötétszürke, de minden állatnál különböző; egyeseken a bőrfesték (pigment) hiánya, valamint a rájuk tapadó tengerimakkok (Balanidae) miatt világos foltok észlelhetők. A tengeri makkok elsősorban a bálna fején, a szája körül és farkúszóján tapadnak meg; egyik fajuk kizárólag a szürke bálnán található meg. A szürke bálnának nincs hátúszója, ehelyett háta végénél sorban hét-tíz dudor helyezkedik el. A bálnának tulajdonképpen két orrlyuka van. A párafelhő akár négy méter magasra is törhet, a nyugodt tengeren még egy kilométerről is észre lehet venni. A kilövellő vízpára függőlegesen felfelé tódul és egybefüggő páraoszlopként jelenik meg. Elkülönítése az összes többi sziláscettől a rövid és durván rojtos szilák alapján történik. A szürke bálnának van a legkevesebb szilája. Az állkapocs mindkét oldalán csak 130 darab található.

Életmódja szerkesztés

Minden évben legfeljebb 16 állatból álló csoportokban akár 10 000 kilométert vándorol. A szürke bálna a tengerfeneket túrva keresgéli az apró rákokat és halakat. Ez a bálnafaj általában a sekély vizekben táplálkozik, nemigen merül 30-35 méteres mélység alá. Általában 15 km/h sebességgel úszik.

Szaporodása szerkesztés

A párzási időszak novembertől kora decemberig tart. A vemhesség 13,5 hónapos. Az ellés ideje január–március között van. A nőstény egy utódot hoz a világra. Születésekor a bálnaborjú 4-4,9 méter hosszú. Az elválasztás 6-8 hónap után következik be.

Képek szerkesztés

Források szerkesztés