Aggházy Mária

(1913–1994) művészettörténész

Aggházy Mária (Rákospalota, 1913. június 26.Budapest, 1994. november 2.) művészettörténész.

Aggházy Mária
Született1913. június 26.
Rákospalota
Elhunyt1994. november 2. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiAggházyné Balló Mariska
Aggházy Tibor
Foglalkozásagyűjteményvezető
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936, történelem, földrajztudomány)
Kitüntetései
  • Ipolyi Arnold-érem (1977)[1]
  • Pro Urbe Budapest díj (1994)[1]
SírhelyeRákospalotai köztemető

SablonWikidataSegítség

Családja szerkesztés

Édesapja Aggházy Tibor (1880–1956) építészmérnök, MÁV főfelügyelő, városi képviselő, a Zeneművelő Egyesület titkára, édesanyja Aggházyné Balló Mariska (1885–1956) festőművész, rajztanár, apai nagyapja Aggházy Gyula (1850–1919) festőművész volt, anyai nagyapja Balló Mátyás vegyész, tanár.[2][3][4][5]

Életpályája szerkesztés

1932-ben érettségizett az újpesti Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban, ezután 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen Bölcsészettudományi Karán végzett művészettörténetből, történelemből, régészetből. Első és egyetlen munkahelye a Szépművészeti Múzeum volt. 1947-től 1967-ig a könyvtár és egyéb segédgyűjtemények osztályát vezette, 1967–1974 között a régi szobrok gyűjteményének vezetője volt. A magyarországi reneszánsz és barokk szobrászat történetének kutatója volt. Egyetemi doktori értekezésében a zirci rendház levéltárában feltárt dokumentumok alapján foglalta össze a zirci apátság 18. századi templomépítkezéseit, azonosította Georg Raphael Donner addig ismeretlen Pozsony környéki műveit is. Doktori értekezését Leonardo da Vinci-kutatásaiból védte meg, 1977-ben.

Díjak, kitüntetések szerkesztés

  • Ipolyi Arnold-emlékérem (1977)
  • Pro Urbe Budapest Díj (1994)

Fontosabb művei szerkesztés

  • A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Egyetemi doktori értekezés, Veszprém, 1937
  • Georg Raphael Donner ismeretlen magyarországi alkotásai. Szépművészet, 1941
  • Régi magyar faszobrok. Budapest, 1958 (orosz és német nyelven is kiadták)
  • A barokk szobrászat Magyarországon. 1–3. Monográfia és kandidátusi értekezés is. Bp., 1959
  • Magyarországi barokk művészet. Budapest, 1960
  • Német barokk művészet. Budapest, 1961
  • Német reneszánsz művészet. Budapest, 1961
  • Leonardo lovasszobra. Budapest 1972, angolul 1989
  • Leonardo utolsó alkotása és az északolasz-francia udvari műveltség 1500 körül. Doktori értekezés. Budapest, 1977
  • Olasz és spanyol mesterek szobrai. Budapest, 1977 (német és angol nyelven is kiadták)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. július 25.)
  2. Aggházy Mária a Névpont.hu-n
  3. Lőrincz Róbert: Az egykori rákospalotai Villasor, a mai újpesti Vécsey Károly utca neves lakói. Helyem, Házam, Palotám, 4. sz. (2017. november 1.) 44–51. o. Hozzáférés: 2024. február 19. 46. oldal, Villasor 9. A Balló-Aggházy villa.
  4. Több lexikon és szakmunka téves adata, hogy Balló Máriának nem Balló Mátyás volt az apja, hanem Balló Ede festőművész. Ilyenformán ő lenne Aggházy Mária nagyapja. Balló Edének azonban a két házasságából nem voltak leszármazottai (nevpont.hu), az anyai nagyapa pedig Balló Mátyás volt.
  5. Haris Andrea: Aggházy Mária (1913–1994): „Hekler Antal professzortól magával hozott akribiával”. Enigma, XXVIII. évf. 108. sz. (2021) 88. o. Hozzáférés: 2024. február 19.

További információk szerkesztés

Az Aggházy család (Balló-Aggházy ág) szerkesztés