Aggházy Mária

(1913–1994) művészettörténész

Aggházy Mária (Rákospalota, 1913. június 26.Budapest, 1994. november 2.) művészettörténész.

Aggházy Mária
Született 1913. június 26.
Rákospalota
Elhunyt 1994. november 2. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiAggházyné Balló Mariska
Aggházy Tibor
Foglalkozása gyűjteményvezető
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936, történelem, földrajztudomány)
Kitüntetései
  • Ipolyi Arnold-érem (1977)[1]
  • Pro Urbe Budapest díj (1994)[1]

CsaládjaSzerkesztés

Édesapja Aggházy Tibor (1880–1956) építészmérnök, MÁV főfelügyelő, városi képviselő, a Zeneművelő Egyesület titkára, édesanyja Aggházyné Balló Mariska (1885–1956) festőművész, rajztanár, apai nagyapja Aggházy Gyula (1850–1919), anyai nagyapja Balló Ede (1859–1936) festőművészek volt.[2]

ÉletpályájaSzerkesztés

1932-ben érettségizett az újpesti Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban, ezután 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen Bölcsészettudományi Karán végzett művészettörténetből, történelemből, régészetből. Első és egyetlen munkahelye a Szépművészeti Múzeum volt. 1947-től 1967-ig a könyvtár és egyéb segédgyűjtemények osztályát vezette, 1967–1974 között a régi szobrok gyűjteményének vezetője volt. A magyarországi reneszánsz és barokk szobrászat történetének kutatója volt. Egyetemi doktori értekezésében a zirci rendház levéltárában feltárt dokumentumok alapján foglalta össze a zirci apátság 18. századi templomépítkezéseit, azonosította Georg Raphael Donner addig ismeretlen Pozsony környéki műveit is. Doktori értekezését Leonardo da Vinci-kutatásaiból védte meg, 1977-ben.

Díjak, kitüntetésekSzerkesztés

  • Ipolyi Arnold-emlékérem (1977)
  • Pro Urbe Budapest Díj (1994)

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Egyetemi doktori értekezés, Veszprém, 1937
  • Georg Raphael Donner ismeretlen magyarországi alkotásai. Szépművészet, 1941
  • Régi magyar faszobrok. Budapest, 1958 (orosz és német nyelven is kiadták)
  • A barokk szobrászat Magyarországon. 1–3. Monográfia és kandidátusi értekezés is. Bp., 1959
  • Magyarországi barokk művészet. Budapest, 1960
  • Német barokk művészet. Budapest, 1961
  • Német reneszánsz művészet. Budapest, 1961
  • Leonardo lovasszobra. Budapest 1972, angolul 1989
  • Leonardo utolsó alkotása és az északolasz-francia udvari műveltség 1500 körül. Doktori értekezés. Budapest, 1977
  • Olasz és spanyol mesterek szobrai. Budapest, 1977 (német és angol nyelven is kiadták)

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Aggházy famíliaSzerkesztés