Főmenü megnyitása

Agvan Dorzsijev

buddhista láma
(Agvan Doržiev szócikkből átirányítva)

Agvan Dorzsijev (1853. – Ulan-Ude, 1938. január 29.) hori burját születésű buddhista láma. Belső-Ázsia 19. századi történelmének fontos alakja. Nevéhez fűződik a tibeti-orosz diplomáciai kapcsolatok megteremtése, az első európai buddhista templom megalapítása Szentpéterváron, több kolostor alapítása kalmük és burját területeken. Új burját ábécét alkotott, azonban ez nem terjedt el.

Agvan Dorzsijev
(Доржиин Агбан)
Dorjiev.jpg
Született 1853
Elhunyt 1938. január 29. (84-85 évesen)
Ulan-Ude
Állampolgársága
Foglalkozása
Halál okaszívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Agvan Dorzsijev témájú médiaállományokat.

Buddhista tanulmányokSzerkesztés

1853-ban született a Verhnyeugyinszktől (mai Ulan-Ude) nem messze fekvő Dabqur-Čaγan hegyhátnál.[1] Tizenkilenc évesen elhagyta szülőföldjét, tanítómesterével együtt Tibetbe indult, hogy tanulmányait folytassa. Huszonegy évesen gelong[2] fogadalmat tett. 1874-ben a buddhista szent hegyre, a Wǔtái Shān-ra utazott, majd visszatért szülőföldjére. Ezek után a Lhászától nem messze levő Goman dacanba került, mely akkor az egyik legnépesebb buddhista kolostor volt Tibetben, több mint 7700 szerzetest számlált.[3] 1888-ban parm-a lharampa fokozatot kapott, majd elnyerte a csanid kenpo címet. Hamarosan a 13. dalai láma, Tubten Gyaco egyik tanítómestere lett.

Tibeti-orosz kapcsolatokSzerkesztés

Agvan Dorzsijev 1897-ben a 13. dalai láma utasítására elhagyta Tibetet, hogy Oroszországban tárgyalásokat kezdjen II. Miklós orosz cárral. 1898-ban meghívást kapott Eszper Uhtomszkij[4] tól, akinek segítségével sikerült audienciát kapnia a cárnál. Első látogatása az orosz uralkodónál nem végződött megállapodással, és a sajtó sem tett róla említést, nem úgy a következő találkozásról. Ez alkalommal több cikk is megjelent Dorzsijevről[5] orosz újságokban, ahonnan hamarosan a nyugati sajtóba is eljutott Dorzsijev látogatásának híre. Az egyre erősödő tibeti–orosz kapcsolat aggodalmat keltett a brit köztudatban[6] és később ürügyül szolgált az 1903-as fegyveres tibeti brit Younghusband-féle expedícióhoz.[7] Dorzsijev elképzelése szerint a buddhista államoknak, Tibetnek és Mongóliának orosz protektorátus alatt kellett volna egyesülniük. Pánmongolista, pánbuddhista nézetei szerint egy nagyobb buddhista államban biztosabb jövőt látott a lámaizmus továbbélésének.[8]

Az új burját ábécéSzerkesztés

Agvan Dorzsijev az 1900-as évek elején dolgozhatta ki új ábécéjét, melyben a meglevő ujgur-mongol, ojrát és galik ábécékből vett át diakritikus jeleket és betűket[9] 1905 körül jelentette meg Az új és a régi betűk közötti különbségek magyarázata[10] című pamfletjét. Az elkövetkező években a pétervári Naran kiadónál jelentek meg ezzel az ábécével írt művek.

A pétervári buddhista templomSzerkesztés

A pétervári buddhista kalmük közösség már 1907-ben kérvényezte egy buddhista imaház megalapítását, azonban csak Dorzsijev közbenjárásával kapták meg az engedélyt.[11] A templom felépítéséhez szükséges anyagi hátteret részben a 13. dalai láma biztosította, részben a mongol, burját, kalmük, kínai és japán hívők adományai. Az első szertartásra 1913. február 21-én került sor, ezen a napon Oroszországban a Romanov-dinasztia háromszáz éves fennállását ünnepelték.

Oroszországi tevékenységeSzerkesztés

A szentpétervári buddhista templomon kívül Dorzsijev több kolostort alapított kalmük és burját területeken.[12] A húszas években fontos közéleti szerepet töltött be Burjátföldön. Reformmozgalmat indított az oroszországi buddhizmuson belül, melyben a buddhista alapelveket a szovjet ideológia elvárásaihoz igyekezett igazítani.[13]

A harmincas években azonban a szovjet vallásellenes propaganda egyre erősödött, a buddhizmus sem maradhatott életben a harcos ateizmus meghirdetése után. 1937-ben az összes, a leningrádi templomban élő szerzetest főbe lőtték. Ebben az évben letartóztatták Dorzsijevet is, aki 1938-ban Burjátföldön egy börtönkórházban hunyt el.[14]

 

ForrásokSzerkesztés

  1. Dorzsijev, A.: Занимательные заметки: Описание путешествия вокруг света (Автобиография). Moszkva, 2003.
  2. Irodalmi tibeti: dge-szlong, szerzetesi rendfokozat. 253 fogadalmat von maga után, a szerzetesek a kolostorban kötelesek élni
  3. Snelling, J.: Agvan Dorziev: Eminence of Central Asian Politics. Asian Affairs, Vol. XXI. February, 1990.
  4. magas rangú cári hivatalnok, bankigazgató, orientalista, műgyűjtő, szerkesztő és kiadó. A 'keleti lobbi' jeles tagja. Róla bővebben: Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: Tournament of Shadows: The Great Game and the Race for Empire in Central Asia. Counterpoint, Washington, D.C., 1999.; Andreev, A. I.: Hram Buddy v severnoj stolice. Sankt-Peterburg, 2004; Snelling, J.: Buddhism in Russia. The story of Agvan Dorziev, Lhasa’s Emissary to the Tsar. Shaftesbury. Dorset, 1993.
  5. Hundley, H.: Tibet's Part in the 'Great Game'. (Agvan Dorziev). History Today, Vol. 43. (Oct., 1993). pp.45-50.
  6. Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: Tournament of Shadows: The Great Game and the Race for Empire in Central Asia. Counterpoint, Washington, D.C., 1999.
  7. Snelling, J.: Buddhism in Russia. 1993. p. 104.
  8. Snelling, J.: Buddhism in Russia. 1993.
  9. Montgomery, R. and Duagarova-Montgomery, Y-Kh.: The Buriat Alphabet of Agvan Dorzhiev. In:Mongolia in the Twentieth Century. Landlocked Cosmopolitan. Ed.: Stephen Kotkin and Bruce A. Elleman. M.E. Sharpe: Armon, New York-London, England. 1999.
  10. Šine qaučin üsüg-üd-ün ilgal terigüten-i debter orošibai.
  11. Andrejev, A. I.: Hram buddi v Szevernoj sztolice. Szentpétervár, 2004
  12. Kalmükföldön 1906-ban Amta Burgustában, 1907-ben Sanagyrben. Burjátföldön négy kolostor alapítása fűződik nevéhez. Ld.: Snelling: Buddhism in Russia. 1993.
  13. Bernstein, Anya: Pilgrims, fieldworkers, and secret agents: Buryat Buddhologists and Eurasian Imaginary. 2006. [1][halott link]; Rupen, Robert A.: The Buriat Intelligentsia. The Far Eastern Quarterly, Vol. 15, No 3., May 1956.; Sarkisyanz, Emanuel: Communism and Lamaist Utopia in Central Asia. The Review of Politics, Vol. 20, No. 4., Oct. 1958.
  14. Snelling. Buddhism in Russia. 1993. pp. 249.

További olvasmányokSzerkesztés

  • Saxer, Martin (2004): Journeys with Tibetan Medicine: How Tibetan Medicine came to the West: The Story of the Badmayev Family, Masters Thesis, University of Zurich [2]
  • Andreev, A. I.: Buddijskaja svjatynja Petrograda. Ulan-Ude, 1992
  • Belov, Je. A.: Rossija i Kitaj v načale XX. veka. Moskva, IV RAN, 1997
  • Gillard, David: The Struggle for Asia 1828-1914. A study in Russian and British imperialism. Methren&Co. Ltd., London, 1977
  • Kara, Gyorgy: Knigi mongol'skich kočevnikov. Nauka, Moskva, 1972
  • Snow, Russel E.: The Russian Revolution of 1917-18 in Transbaikalia. Soviet Studies, Vol. 23, No. 2. (Oct., 1971), pp. 201–215.