Akhilleion (Troász)
Akhilleion (ógörögül: Ἀχίλλειον; latinul: Achilleum vagy Achilleium) ókori görög polisz volt Troász dél-nyugati részén. Szigeumtól körülbelül 8 km-re délre, a Beşika Burnu („bölcsőfok”) néven ismert hegyfokon található.[1] Az a hely, amelyet az ókorban Akhilleusz sírjának tartottak, a szárazföld belsejében található, egy Beşiktepe néven ismert tumulusnál.[2] A troászi Achilleion nem tévesztendő össze a Smyrna melletti Achilleionnal és a Tanagra területén lévő Achilleionnal.[3]
| Akhilleion | |
| Ἀχίλλειον | |
.jpg) | |
| Halomsír, mely alatt a hagyomány szerint Akhilleusz és Patroklosz hamvai nyugszanak (Heinrich Schliemann, 1875) | |
| Névváltozatok | Achilleum Achilleium |
| Alapítás | i. e. 6. század eleje |
| Megszűnés | i. e. 2. század második fele |
| Elhelyezkedése | |
 Akhilleion
Pozíció Törökország térképén
| |
 é. sz. 39° 54′ 54″, k. h. 26° 09′ 09″Koordináták: é. sz. 39° 54′ 54″, k. h. 26° 09′ 09″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akhilleion témájú médiaállományokat. | |
Akhilleusz és Patroklosz sírja szerkesztés
Akhilleion egyébként ismeretlen polisza a klasszikus ókorban leginkább Akhilleusszal való kapcsolatáról volt híres, akiről el is nevezték („Akhilleusz helye”). Egyes források szerint Ilium mellett elhaladva i. e. 334-ben Nagy Sándor áldozott Akhilleusz sírjánál.[4] E történet híressé vált, és az i. e. 1. század közepén Cicero is említi Pro Archia Poeta című művében.[5] 216-ban Caracalla, Nagy Sándor mintájára a Parthia elleni háborúba menet Ilium mellett elhaladva temetési játékokat tartott a halomsír körül.[6] Miután a késő hellenisztikus időszakban az Akhilleion elnéptelenedett, a történetírók a sírt a közeli Sigeionnal kezdték összefüggésbe hozni.[7]
Történelem szerkesztés
Akhilleion első említése egy megerősített településről szól, ahonnan Mütiléné támadta meg az athéniak által irányított Szigeumot az i. e. 6. század elején.[8] Nem világos, hogy Akhilleiont korábban telepítették-e, de különböző cserépleletek is ekkortól említik, ami arra utal, hogy nem.[9] A legújabb ásatások megállapították, hogy a település falai is az i. e. 6. század első feléből származnak, ami tovább erősíti Hérodotosz és Sztrabón irodalmi beszámolóit.[10] Akhilleion a mütilénészek irányítása alatt maradt egészen addig, amíg Athén véget nem vetett a mütilénészi lázadásnak i. e. 427-ben, és elfoglalta Troász összes úgynevezett aktaiai városát. Akhilleion szerepel a felkelés utáni athéni forrásokban, amiből az következik, hogy csatlakozott a Déloszi Szövetséghez. Lüszimakhosz király elfoglalta Iliumot számos környező településsel – köztük Akhilleionnal –, ami gyakorlatilag véget vetett Akhilleion politikai függetlenségének.[11] Démétriosz (aki a Troász egyik közeli városából származott) írásában említi a település nevét, tehát az i. e. 2. század közepén még mindig volt egy Akhilleion néven ismert falucska.[12] Ekkortájt keletkeztek az utolsó elkerült kerámialeletek Akhilleionból, ami arra utal, hogy a hely nem sokkal később elnéptlenedett.[13]
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Achilleion (Troad) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ John Manuel Cook: i. m. (1973) pp. 180-1, 185-6, Mitchell: i. m. (2004).
- ↑ Cook: i. m. (1973) p. 186, Korfmann: i. m. (1988), Kosatz: i. m. (1988).
- ↑ O. Hirschfeld, RE I (1893) s.v. 'Achilleion (2-3)' col. 220.
- ↑ Lucius Flavius Arrianus Xenophon: Alexandrosz felvonulása 1.12.1.
- ↑ Cicero: Pro Archia Poeta 24.
- ↑ Dio Cassius 78.16.7.
- ↑ Strabo 13.1.32, Caius Plinius Secundus: Naturalis Historia 5.125.
- ↑ Hérodotosz 5.94.2 (i. e. 5. század közepe), Sztrabón 13.1.39
- ↑ Cook: i. m. (1973) p. 185. A tény, hogy az aiol leletek dominálnak igazolni látszik azt, hogy Beşika Burnu mütilénéi alapítású, nem pedig athéni.
- ↑ Schulz: i. m. (2000) pp. 11-12.
- ↑ Cook: i. m. (1973) p. 181.
- ↑ Démétriosz fr. 27 Gaede = Sztrabón 13.1.39.
- ↑ Cook: i. m. (1973) p. 185.
Források szerkesztés
- O. Hirschfeld, in Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft I (1893) Achilleion címszó col. 220.
- J.M. Cook: The Troad (Oxford, 1973) pp. 178–86.
- J. Brown: The Tomb of Achilles in Homeric sites around Troy (Canberra, 2017) pp. 227-249 (illusztrált).
- P.A. Brunt: Arrian. Anabasis Alexanderi I-IV (Cambridge Mass., 1976).
- M. Korfmann, Beşik-Tepe. Vorbericht über die Ergebnisse der Granungen von 1985 und 1986 Archäologische Anzeiger (1988) pp. 391–8.
- A.U. Kossatz: Beşik-Tepe 1985 und 1986; zur archaischen Keramik vom Beşik-Tepe' Archäologische Anzeiger (1988) pp. 398–404.
- A. Schulz: Die Stadtmauer von Neandreia in der Troas. Asia Minor Studien 38 (Bonn, 2000).
- C. Carusi: Isole e Peree in Asia Minore (Pisa, 2003) pp. 41–2.
- S. Mitchell, Achilleion in M.H. Hansen and T.H. Nielsen: An Inventory of Archaic and Classical Poleis (Oxford, 2004) p. 766.
