Ahílio

neoklasszicista stílusú palota a görögországi Korfu szigetén

Az Ahílio(n) (régiesen: Akhilleion; görög betűkkel: Αχίλλειο[ν]) neoklasszicista stílusú palota a görögországi Korfu szigetén, melyet Erzsébet királyné építtetett 18891891 között. A historizáló építészet egyik ékköve. Az épület a sziget fővárosától, Kérkirától mintegy 7 km-re délre található.

Ahílio
TelepülésMunicipality of Central Corfu and Diapontia Islands
Megnyitás1962
Építési stílusneoklasszicista építészet
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Ahílio (Görögország)
Ahílio
Ahílio
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 39° 33′ 45″, k. h. 19° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 39° 33′ 45″, k. h. 19° 54′ 15″
Térkép
Ahílio weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahílio témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

 
Az Achilleion (Ahílio) épülete
 
Az Achilleion (Ahílio) épülete
 
Erzsébet királyné az Ahílio lépcsőjén, Koppay József Árpád festménye

1889–91 között épült Erzsébet császárné és királyné jóvoltából. Erzsébet először 1861-ben járt Korfu szigetén Sir Henry Storks vendégeként. Már az első találkozása a sziget természeti szépségeivel és a Ion-tengerrel nagy hatással volt Sissy-re, ugyanis az ezt követő években még többször megfordult Korfun, egyre jobban megismerve Görögországot és mitikus történetét. A császári udvar ellenszenvén kívül újabb csapásokat is el kellett viselnie: fiának, Rudolf főhercegnek, édesapjának és nővérének halálát is. Ezután döntött úgy, hogy elhagyja Ausztriát, és valahol messzebb telepszik le. Választása Korfura esett, amiben nem csak a sziget természeti szépségeinek, hanem valamelyest a görög temperamentumnak is szerepe lehetett. Így 1889-ben megvásárolta a korában ugyanazon a helyen álló Vrailasz villát, és azonnal hozzákezdett lebontásához, majd az Ahílio megépítéséhez. Az építkezés 1891-ben ért véget, a díszítésről és bebútorozásról pedig maga Erzsébet gondoskodott. A görög mitológia iránti szeretetét tükrözi a palota elnevezése is, amely a trójai háború legvitézebb hősének, Akhilleusznak a nevét viseli. A palota köré ültetett kertet is szebbnél szebb szobrokkal ékesítette, melyek közül a legértékesebb a „Haldokló Akhilleusz”. „Sissy” azonban nem sokáig élvezhette a palota kényelmét és szépségeit, ugyanis 1898-ban Genfben meggyilkolták.

A másik híres személyiség, akinek neve egybeforrt az Ahílio történetével, II. Vilmos német császár volt, vagyis a „Kaiser”, ahogy Görögországban nevezték. Korfui látogatása során a görög királyi család látta vendégül, akik felajánlották neki megvételre az Ahíliót, ami hosszas tárgyalások után be is következett. A császárnak, aki éppen akkor robbantotta ki az első világháborút – s száműzetésben végezte Hollandiában, a történelem számkivetettjeként -, nem tetszett, hogy egy oly győzedelmes hőst, mint Akhilleusz, halála pillanatában ábrázolnak.

Így elkészíttette a palota legnagyobb alkotását, a 11,5 m magas, a győzelmes Akhilleuszt ábrázoló bronzszobrot, mely ekkor átvette az Erzsébet által olyannyira kedvelt, a haldokló Akhilleuszt ábrázoló kőszobor helyét. II. Vilmos továbbá kibővíttette a kertet is, de mint elődjének, neki sem engedte meg a történelem, hogy sokáig élvezhesse az Ahíliót. A világháború kitörésével II. Vilmos elhagyta a palotát, de az akkor semleges Korfut elfoglaló szerb és francia csapatok megszállták, majd kórházzá alakították. Ez jelentős károkat okozott a palota állapotában, és az csak súlyosbította a helyzetet, hogy a második világháborúban német és olasz csapatok használták kórházként és főhadiszállásként. A világháború után iskolaként, főiskolaként és óvodaként is használták. 1962-ben végül egy német cég – melynek elnöke báró von Richthoffen volt – vette bérbe húsz évre az Ahíliót, és gyűjtötte össze a palotából eltávolított bútorok nagy részét, valamint a kertet eredeti állapotába visszaállíttatta. A felújítás után játékkaszinót rendeztek be a palotában. A bérleti idő lejártával görög állami gondozásba került, ahova ma is tartozik.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés