Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli
Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli (neve ismert még Al-Zarqali és Ibn Zarqala formában is) (1029–1087) arab csillagász.
| Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli | |
.jpg) | |
| Született | أَبُو إِسْحَاقْ إِبْرَاهِيمْ بْنْ يَحْيَى اَلتَّجِيبِي اَلنِّقَاشِ الزرقالي 1027[1] Toledo |
| Elhunyt | 1100 (72-73 évesen)[2][3][4] Córdoba |
| Állampolgársága | Andalusz |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abu Iszhák Ibráhím ibn Jahja az-Zarkáli témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Neve latinosított formában Arzachel vagy Arsechieles.
Többnyire Toledóban élt, majd Córdobába költözött. Munkái jelentős hatást gyakoroltak a kor arab csillagászaira, elsősorban Andalúziában.
Élete
szerkesztésVizigót családból származott, akik áttértek az iszlám hitre. Fémművesnek tanult, az Arzachel is az arab al-Zarqali al-Naqqash kifejezésből ered, aminek jelentése a vésnök.[5] Tehetséges volt a geometriában és a csillagászatban. Mialatt Toledóban élt, többször járt Córdobában, ahol csillagászati ismereteket tanított.
1085-ben Toledót elfoglalta VI. Alfonz kasztíliai király, így Toledo keresztény irányítás alá került. Az-Zarkálinak és kollégáinak, köztük Al‐Waqqashi-nak (1017–1095) menekülniük kellett.
A 12. században Gerardus Cremonensis lefordította az-Zarkáli munkáit latin nyelvre. Regiomontanus a 15. században egy könyvet írt, amiben kedvezően nyilatkozott az-Zarkáliról. 1530-ban Jacob Ziegler német tudós megjegyzéseket fűzött az-Zarkáli egyik munkájához. Kopernikusz a De Revolutionibus Orbium Coelestium című művében, ami 1530-ban jelent meg, idézi az-Zarkáli és al-Battani munkáit.[6]
Tudományos munkái
szerkesztésKét könyvet is írt egy csillagászati műszer, az equatorium elkészítéséről.[7] A 13. században X. Alfonz kasztíliai király parancsára a művet spanyol nyelvre fordították. Tökéletesítette az asztrolábiumot, amihez táblázatokat is készített, amik Európában Saphaea. néven váltak ismertté.[8][9]
Feljegyzések szerint olyan vízórát készített, ami egész nap mutatta az időt és a holdhónap napjait is.[10]
Pontosította a Klaudiosz Ptolemaiosz által megadott földrajzi adatokat. Például a Földközi-tenger hosszát Ptolemaiosz tévesen 62 fokban adta meg, a korrekt érték az az-Zarkáli által megállapított 42 fok.[6]
A Nap éves útjával foglalkozó munkájában megállapította a pálya apszispontjainak elmozdulását az állócsillagokhoz képest. Mérései alapján ez 12,9 szögmásodpercnek adódott, ami igen közel van a ma pontosnak tartott 11,6-os értékhez.[11]
Az-Zarkáli hozzájárult a később híressé vált Toledói táblázatok létrehozásához. A mű egyrészt korábbi megfigyelési adatok adaptációja volt, másrészt új adatokat is tartalmazott.[12] Az-Zarkáli ismert volt a saját maga által összeállított táblázatairól is. Akkoriban sok táblázat készült, de az-Zarkáli táblázatai például lehetővé tették a kopt, a római, a perzsa vagy a holdhónap kezdő napjának megállapítását. Más táblázatai a bolygók pozícióit adták meg tetszőleges időpontban, vagy a napfogyatkozások vagy holdfogyatkozások dátumát jelezték előre.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive
- ↑ Complete Dictionary of Scientific Biography
- ↑ https://boletinrsg.com/index.php/boletinrsg/article/view/81/90, 118
- ↑ a b Weever, J.,. Chaucer Name Dictionary: A Guide to Astrological, Biblical, Historical, Literary, and Mythological Names in the Works of Geoffrey Chaucer. Routledge, 1996, 41. o.. ISBN 9780815323020
- ↑ a b Archivált másolat. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
- ↑ Az equatorium olyan műszer, ami számítások elvégzése nélkül, geometriai modell alapján alkalmas rá, hogy megállapítsa a Hold, a Nap vagy a bolygók pozícióját.
- ↑ M. T. Houtsma and E. van Donzel (1993), "ASṬURLĀB", E. J. Brill's First Encyclopaedia of Islam, Brill Publishers, ISBN 90-04-08265-4
- ↑ Hartner, W. (1960), ASṬURLĀB, vol. 1 (2nd ed.), Brill Academic Publishers, pp. 726, ISBN 90-04-08114-3
- ↑ John David North, Cosmos: an illustrated history of astronomy and cosmology, University of Chicago Press, 2008, p. 218 "He was a trained artisan who entered the service of Qadi Said as a maker of instruments and water-clocks."
- ↑ Toomer, G. J. (1969), "The Solar Theory of az-Zarqāl: A History of Errors", Centaurus 14 (1): 306–36, DOI 10.1111/j.1600-0498.1969.tb00146.x, at pp. 314–17.
- ↑ s.v. "al-Zarqālī", Julio Samsó, Encyclopaedia of Islam, New edition, vol. 11, 2002.
Források
szerkesztés- Astronomy Encyclopedia - A comprehensive & authoritative A-Z guide to the Universe, 2002, p. 12
További információk
szerkesztés- Puig, Roser.szerk.: Thomas Hockey et al: Zarqālī: Abū Isḥāq Ibrāhīm ibn Yaḥyā al‐Naqqāsh al‐Tujībī al‐Zarqālī, The Biographical Encyclopedia of Astronomers. New York: Springer, 1258–60. o. (2007). ISBN 978-0-387-31022-0 (PDF version)
- Vernet, J.. Al-Zarqālī (or Azarquiel), Abū Isḥāqibrāhīm Ibn Yaḥyā Al-Naqqāsh, Dictionary of Scientific Biography. New York: Charles Scribner's Sons (1970). ISBN 0-684-10114-9
- E. S. Kennedy. A Survey of Islamic Astronomical Tables, (Transactions of the American Philosophical Society, New Series, 46, 2.) Philadelphia, 1956.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Abū Ishāq Ibrāhīm al-Zarqālī című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
