Aldan-felföld

felföld Oroszországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 7.

Az Aldan-felföld (oroszul Алданское нагорье [Aldanszkoje nagorje]) tájegység Oroszországban, Dél-Szibériában, az Oljokma és Ucsur közén. Közigazgatásilag Jakutföldhöz tartozik.

Aldan-felföld
(Алданское нагорье)
Magasság2306 m
Hely Oroszország, Jakutföld
HegységSzibéria déli hegyvidékei
Legmagasabb pontNingam (2264 m)
Hosszúság600 km
Szélesség300 km
Elhelyezkedése
Aldan-felföld (Jakutföld)
Aldan-felföld
Aldan-felföld
Pozíció Jakutföld térképén
é. sz. 58° 37′, k. h. 125° 24′58.616667°N 125.400000°EKoordináták: é. sz. 58° 37′, k. h. 125° 24′58.616667°N 125.400000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Aldan-felföld témájú médiaállományokat.

Jellemzői

szerkesztés

A Sztanovoj-hegylánctól északra helyezkedik el. Nyugaton az Oljokma középső folyása, északon az Aldan kelet felé folyó szakasza, keleten az Ucsur völgye határolja.

Ősi kristályos kőzetek, az archaikumból és a proterozoikumból származó kristályos pala, gneisz építi fel. Szerkezeti alapja az Aldan-őspajzs, ami a Közép-Szibéria alapját képező Angara-ősföld (vagy ősmasszívum) felszínre bukkanó része. A ősmasszívum nagyobb egységben csak itt és az északi Anabar-fennsíkon kerül felszínre (Anabar-őspajzs), másutt nagy mélységben, üledékes kőzetek alatt rejtőzik. Az őspajzson azonban az óidei és középidei tengeri üledékrétegek jórészt lepusztultak.

A felföld értékes ásványkincsei az ősi magmatevékenység során nagy mélységben kialakult ércek: arany tartalmú telérek, vasérc (dél-aldáni vasmező), a világ egyik legnagyobb flogopitcsillám-telepe, valamint uránérc (Elkon lelőhely).[1][2][3]

A központi vidékein kanyargó Tyimpton völgye mentén két részre osztható. A nyugati részt az Aldan felső folyása, a keletit a Gonam szeli át.

A nyugati rész mély völgyekkel tagolt, 800–1100 m magas fennsík. Az elegyengetett, hullámos felszínből kupolaalakú csúcsokkal 1600–1700 m magas hegyek emelkednek ki (Nyugati-Jangi, Elkon-masszívum). Délebbre, a Csulman folyó medencéjét 950–1200 m magas, lapos vízválasztók jellemzik.

Keleti felén nagyobb hegyek egész sora húzódik, köztük legnagyobb a Szunnagin-, más néven Aldan–Ucsur-hegység. Északkeleti irányba 300–400 km hosszan terül el, szélessége 50–70 km. Átlagos magassága 1600–1800 m, de több csúcsa is 2000 m fölé nyúlik. Itt van az egész felföld legmagasabb pontja (2264 m). A hegység északi vége meredeken esik le a csak 500–700 m tengerszint feletti magasságban fekvő Léna–Aldan-plató lapos területére.[4]

Az Aldan-felföldön át vezet az Amur–Jakutszk-vasútvonal máig megépült, Tommot városig tartó szakasza.

  1. Alekszandr Bojcov: Elkon – A New World Class Russian Uranium Mine
  2. [1] (2007-10-26)
  3. EGMK Elkon. [2017. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
  4. A platót említik Amga-felföld és Léna–Aldan-felföld néven is. Lásd: Székely András, i. m., 370. o.