Aldo van Eyck

holland építész

Aldo van Eyck (Driebergen, 1918. március 16.Loenen aan de Vecht, 1999. január 14.[11]) holland építész, a strukturalizmus egyik legkiemelkedőbb alakja.

Aldo van Eyck
Aldo van Eyck, 1970
Aldo van Eyck, 1970
Született1918. március 16.[1][2][3][4][5]
Driebergen(wd), Hollandia
Elhunyt1999. január 14. (80 évesen)[1][4][5][6][7]
Loenen aan de Vecht(wd), Hollandia
Állampolgárságaholland
Nemzetiségeholland
HázastársaHannie van Eyck[8]
SzüleiPieter Nicolaas van Eyck
Foglalkozása
  • építész
  • egyetemi oktató
  • színházi díszlettervező
Iskolái
Kitüntetései
  • Sikkens Prize (1960)[9]
  • Sikkens Prize (1961)[10]
  • Rotterdam-Maaskant Prize (1982)
  • Royal Gold Medal (1990)
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1990)
  • Wolf Prize in Architecture (1996)

A Wikimédia Commons tartalmaz Aldo van Eyck témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja szerkesztés

Az utrechti Driebergenben született a költő, kritikus, esszéista, filozófus Pieter Nicolaas van Eyck és a szefárd, Surinaméban nevelkedett Nelly Estelle Benjamins gyerekeként.[12][13]

Testvére a költő, művész és restaurátor Robert Floris van Eyck. Felesége Hannie van Rooijen, szintén építész. Számos projekten dolgoztak együtt.[11]

Életútja szerkesztés

Családjával 1919-ben átköltöztek Angliába, ahol a somerseti Sidcot Schoolba járt 1932 és 1935 közt, 1938-ig Hágába járt gimnáziumba, minekután felvételt nyert az ETH Zurichre. Itt 1942-ben végzett, s tanulmányai befejeztével Svájcban maradt, a II. Világháború végéig. Svájci tartózkodása alatt a történész Sigfried Giedion felesége, Carola Giedion-Welcker körül kialakult avantgárd művészközegben mozgott.

1954 és 1959 közt az Amszetrdami Építészeti Akadémia, 1966 és 1984 közt a Delfti Műszaki Egyetem(wd) tanára volt, 1959 és 1963 közt, illetve 1967-ben pedig a Forum építészeti magazin szerkesztője.

A CIAM tagjaként, és az 1954-ben alakult "Team 10" alapítójaként Van Eyck rendszeresen tartott előadásokat Európában és Észak-Amerikában. Beszédeiben bírálta a funkcionalizmust és a háború utáni modernizmust. 1959 és 1963 közt a holland Forum magazin társszerkesztője volt, Herman Hertzberger és Jaap Bakema mellett, és rendszeresen értekezett a "Team 10" által is népszerűsíteni kívánt emberközpontú építészetről.[14]

Van Eyck 1990-ben megkapta a RIBA Aranyérmet.

Nyolcanéves korában halt meg, Loenen aan de Vechtben.

Válogatott munkái szerkesztés

  • Tervezési munkák Nagele-szerte, 1948–1954
  • Idősek Otthona, Slotermeer, Amszterdam, 1951–1952
  • Amszterdami árvaház, Amszterdam, 1955–1960
  • Általános Iskolák, Nagele, Noordoostpolder, 1954–1956
  • Hubertus-ház, Amszterdam, 1973–1978
  • ESA-ESTEC étterem és konferenciaközpont, Noordwijk, 1984–1990

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Aldo van Eyck (holland nyelven)
  3. Aldo van Eyck
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. március 7.)
  8. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2011. február 14. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  9. http://www.sikkensprize.org/winnaar/aldo-van-eyck-constant-nieuwenhuys/, 2017. április 18.
  10. http://www.sikkensprize.org/winnaar/aldo-van-eyck-joost-van-roojen/, 2017. április 18.
  11. a b TEAM 10. www.team10online.org. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
  12. Eijk, Pieter Nicolaas van (1887-1954). (Hozzáférés: 2023. október 5.)
  13. Fernández-Galiano, Luis. „Fallece Aldo van Eyck, arquitecto clave del estructuralismo holandés”, El País, 1999. január 16. (Hozzáférés: 2023. október 5.) (spanyol nyelvű) 
  14. Lessons : Tupker-Risselada : a double portrait of Dutch architectural education, 1953/2003. (Hozzáférés: 2023. október 5.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aldo van Eyck című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.