Alexander von Middendorff

német származású orosz felfedező
(Alekszandr Fjodorovics Middendorf szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 29.

Alexander Theodor von Middendorff (oroszul: Александр Федорович Миддендорф, Alekszandr Fjodorovics Middendorf) (Szentpétervár, 1815. augusztus 18.Hellenurme(wd), Palupera község, 1894. január 24.) balti német származású orosz felfedező és természetbúvár.

Alexander von Middendorff
SzületettАлекса́ндр Фёдорович Ми́ддендорф
1815. augusztus 6.[1][2][3]
Szentpétervár
Elhunyt1894. január 16. (78 évesen)[3]
Hellenurme
Állampolgárságaorosz
HázastársaHedwig von Hippius
Gyermekei
  • Ernst von Middendorff
  • Max von Middendorff
SzüleiTheodor Johann von Middendorff
Foglalkozása
IskoláiCári Gyerpti Egyetem
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Saint Anna, 2nd class
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Patron’s Medal (1846)[4]
  • Karl Ernst von Baer medal (1888)
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander von Middendorff témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Theodor Johann von Middendorff (1776–1856) és Sophia Johanson (1782–1868) fia. Természettudományokat tanult és 1839-ben a zoológiai tanszék adjunktusa lett Kijevben. 1840-ben beutazta Lappföldet, 1842-45-ben Szibériát, egészen a felső Amurig. Ezt megírta Reise in den äussersten Norden (Szentpétervár, 1848-75) című könyvében. A tudományos akadémia évkönyveiben 1855-ben kiadta Die Isepiptesen Russlands című dolgozatát és 1840-ben Baer és Helmersen gyűjteményében (Beiträge zur Kenntniss des russischen Reiches) Lappföld faunáját írta le. 1867-ban Alekszej nagyherceget kísérte oroszországi útján, 1869-ben Vlagyimir nagyherceget, 1870-ben Alekszejt Novaja Zemljára és a Fehér-tengerhez. 1878-ban pedig a Ferganai-medencébe utazott, amiről Einblicke in das Ferghanathal (Szentpétervár, 1881) című könyvét írta. Middendorff 1845-től tagja, 1855-57-ben titkára volt az orosz tudományos akadémiának.

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Историческая энциклопедия Сибири (orosz nyelven), 2009
  4. Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022