Alekszandrovszk (Permi határterület)

Alekszandrovszk (oroszul: Александровск) város Oroszország Permi határterületén, az Alekszandrovszki önkormányzati járás székhelye.

Alekszandrovszk (Александровск)
Alekszandrovszk címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Permi határterület
Irányítószám	618320
Körzethívószám	34274
Népesség
Teljes népesség	10 780 fő (2021. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+5
Elhelyezkedése
Alekszandrovszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 59° 10′, k. h. 57° 35′59.166666666667, 57.583333333333
Alekszandrovszk Pozíció a Permi határterület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandrovszk témájú médiaállományokat.

Lakossága: 14 495 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

A Permi határterület keleti részén, Permtől 185 km-re északkeletre, a Középső-Urál nyugati lejtőjén, a Litva folyó partján helyezkedik el. Vasútállomás (Kopi) a Perm–Szolikamszk vasútvonalon. A városon vezet át az Urál nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú Kungur–Csuszovoj–Szolikamszk országút.

Története

A település 1783-ban jött létre egy jelentős vasérclelőhely közelében, ahol 1802-ben vasolvasztót és vasgyártó üzemet alapítottak. Az üzem 1808-ban kezdte meg a termelést, és azzal párhuzamosan építették ki a települést, melyet a gyártulajdonos V. A. Vszevolozsszkij a fiáról nevezett el. A gyárat 1882-ben P. P. Gyemidov vásárolta meg.

Az 1920-as évektől átállították bányagépek gyártására. Kezdetben csak egyszerűbb gépeket, pl. légkalapácsot, csörlőket készített a kizeli szénmedence bányáinak, majd az Urál összes szénbányái részére. 1941-ben a Donyec-medence bányagépgyárát Alekszandrovszkba telepítették át. A két azonos profilú gyár egyesítéséből igazi nagyvállalat alakult; a háború idején nagy mennyiségben fegyvereket is gyártottak. A háborút követő fejlesztések befejeztével nagyteljesítményű rakodógépeket, bánya villanymozdonyokat, szállítószalagokat és egyéb berendezéseket állítottak elő, és a vállalat a Szovjetunió egyik legnagyobb bányagépgyára lett.

A település 1942-től 1951-ig járási székhely volt. 1951-ben kapott városi rangot. Gazdasági alapját képező ipari létesítménye – a környező bányásztelepülésektől eltérően – a 21. század első két évtizedében is eredményesen működik.

Források

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• A város a „Moj Gorod” portálon (oroszul)
• Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
• V. V. Muhin, I. L. Mjuller: Enciklopegyija Permszkij kraj (A kohászati és gépipari gyárról) (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 3.)