Alexander Béla

magyar orvos, röntgenológus, egyetemi tanár

Alexander Béla, szlovákul Vojtech Alexander (Késmárk, 1857. május 30.[3][4]Budapest, 1916. január 15.[1]) magyar[5] orvos, röntgenológus, egyetemi tanár.

Alexander Béla
Alexander Béla
Alexander Béla
Született 1857. május 30.
Késmárk
Elhunyt 1916. január 15.[1] (58 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Schwartz Erzsébet[1]/Schwartz Elza[2]
Foglalkozása orvos, röntgenológus, egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1879)
Halál okasugárbetegség, influenza
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Béla témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Alexander Ignác és Beck Matild fia. Budapesten szerzett orvosi diplomát, majd három éven keresztül volt tanársegéd a budapesti kórbonctani intézetben. 1882-től Késmárkon folytatott magángyakorlatot, s ekkor kezdett röntgendiagnosztikával foglalkozni. 1907-ben ő lett a vezetője a budapesti egyetemi központi laboratóriumnak, majd 1909-ben a radiológia magántanára és első előadója Magyarországon. 1914-ben rendkívüli tanár. Nemzetközi hírnevére a csontfejlődéssel, a mozgásokkal kapcsolatos röntgenvizsgálatainak köszönhetően tett szert. A sugárhatás nagyban hozzájárult korai halálához. 1916. január 15-én este 9 órakor halt meg influenzában.[1] A késmárki temetőben nyugszik.[2] Haláláról a Vasárnapi Ujság is beszámolt.[6]

TagságSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

  • A Magyar Radiológus Társaság 1964-ben megalapította az Alexander Béla-emlékérmet, amelyet azon személyeknek osztanak ki, akik a magyar radiológia területén jelentős eredményeket értek el.
  • Mellszobra áll Münchenben.
  • Róla nevezték el a budapesti Radiológiai Intézetet.
  • Emléktáblát helyeztek el késmárki szülőházán.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Halálesete bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 187/1916. folyószám alatt.
  2. a b Alexander Béla gyászjelentése
  3. Keresztelési bejegyzése, Késmárk r.k.
  4. Alexander Béla. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
  5. Egyes források szerint szlovák volt.
  6. Halálozások. Vasárnapi Ujság, LXIII. évf. 4. sz. (1916. jan. 23.) 8. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gondolatok Alexander Béla plasztikus röntgenképeiről
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Józsefvárosi Lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Bp., MSZMP VIII. ker. Bizottsága - Fővárosi Tanács VIII. ker. Tanács, 1970.
  • Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub