Főmenü megnyitása

Allah arab kifejezés (arabul: الله) Isten megnevezésére. Az Allah kifejezést elsősorban az iszlám használja, de az arab anyanyelvű keresztények és zsidók is ezt a szót használják a bibliai Isten megjelölésére, a muzulmán és keresztény araboknak sincs más szavuk Istenre, mint Allah.[1] De például a török muszlimok "Tanri" néven említik az Allahon kívüli istenséget.[forrás?]

Átírási segédlet
Allah

Eredeti írásmódja: الله

Tudományos átírása: al-Lāh

Fordítás: Az Isten

EtimológiaSzerkesztés

Az Allah szó etimológiailag az arab iláh (istenség, isten) szóból származik. Az iláh kifejezéshez az al határozott névelő csatlakozik. Így az Allah szó konkrét jelentése „az Isten”. A szó távolabbról a sémi lh – Istent, istenséget jelölő szógyökből ered. (ld. még a héber Eloah (אלוה), az arámi Elah vagy a szír Alaha szavak) A kifejezés végső soron az akkád Ilura vezethető vissza.

Allah kifejezés a pre-iszlamikus időszakbanSzerkesztés

Bár a köztudat az Allah kifejezést általában az iszlámhoz kapcsolja, a szó a pre-iszlamikus időszakban is a teremtő Istent, istenséget jelölte az Arab-félszigeten, a zsidók, keresztények, illetve a politeista arabság körében. A politeista arab vallásban Allah, mint világot teremtő főisten szerepelt, mindazonáltal számos más istenséget és félistent tiszteltek. Ezek közül Hubal, illetve Allah lányai (al-Lát, al-Uzzá és Manát) voltak a legfontosabbak. Több zsidó-keresztény tradícióból ismert személyt, így Ábrahámot, Izmaelt, Jézust és Máriát is tisztelték, és Mekkában bálványokat emeltek a tiszteletükre, számos további istenalak vezethető le Noé leszármazottainak nevéből.

A Korán, illetve a korai iszlám hagyomány, az arabságon belül említ egy mind a zsidó, mind a keresztény tradíciótól független, kizárólag Allahban hívő, monoteista közösséget, akiket hanifoknak nevez, illetve a Korán többször is úgy hivatkozik Allahra, mint akinek mindenhatósága a korabeli arab tradícióban is evidencia lenne. Mindazonáltal Allah kereszténységen és zsidóságon kívüli monoteista felfogására utaló forrás a pre-iszlám időszakól a Koránon kívül nem áll rendelkezésre, ilyen módon kérdéses, hogy ténylegesen létezett-e ilyen közösség. (Bonyolítja a kérdést, hogy a Korán Ábrahámot is ilyen hanifnak tekinti)

Az Allah kifejezést használó keresztény források a 4-6. századtól állnak rendelkezésre.(Um al Jimal (IV_V. sz.), Zabad (528) és Harran (568) feliratok)

Allah az iszlámbanSzerkesztés

Az iszlám vallás legfontosabb tétele az Allahban, az Egy Istenben való hit, és az Ő küldöttjében (prófétájában), Mohamedben(Shahada). Az iszlám világképében a világ minden jelensége, így az ember is Allahnak, és az Ő szolgálatának van alárendelve. E felfogásban Allah az egyetlen örökkévaló, állandó és a teremtő, az univerzum minden más materiális és transzcendens létezője pedig teremtett, kizárólagos feladatuk pedig Allah imádata, és szolgálata. A Korán 112. szúrája így fogalmazza meg az iszlám Istenképét: Mondd, Egy az Isten, Isten az Örökkévaló. Nem nemzett és nem nemzetett, nincs hozzá hasonló. Ebből következően az iszlám, illetve a Korán határozottan elutasítja és társításnak (sirk) tartja más alakok bármilyen formában istenként, (Isten megjelenéseként, megtestesüléseként, emanációjaként, félistenként stb.) történő tiszteletét. Ilyen módon a politeista hagyomány mellett elutasítja a kereszténység Jézus-képét is.

Allah jellemzőiSzerkesztés

Az iszlám szerint mindennek van színe, alakja, térfogata, neme és kora, csak Allahnak nincs. Ugyanis Ő minden dolog teremtője, Ő az ég és a föld teremtője. Az iszlámban Allahnak kb. 99 neve van pl. A Bölcs, a Tudó, a Látó stb. melyek jellemzőire utalnak. Ő nemcsak mindennek teremtője, hanem fenntartója is, és minden az Ő akaratától függ. Allah száma: egy. Ugyanis rajta kívül nincs több isten, éppen ezért az iszlám elutasítja a teremtményekhez való imádkozást, így a politeizmust, és a kereszténység Jézus képét, annak Szentháromság-tanát. A Korán szerint minden ami az egekben és a földön van, az neki van alárendelve, így az ember is. Allah az iszlámban nem csak egy gondolat, hanem egy Élő Személyiség.

Allah könyveiSzerkesztés

Allahot nevezhetnénk írónak is, de ez istenkáromlás lenne a hit szeméből. Ugyanis Ő nem írt a szó szoros értelmében, hanem a prófétáinak mondta el a Szavait. Allah beszél. A Koránban az alábbi könyveiről olvashatunk:

  • Ábrahám iratai
  • Tóra
  • Zsoltárok
  • Evangélium
  • Korán

Az iszlám szerint a Korán eltörölt minden előbbi Kinyilatkoztatást, melyek csak egy néphez, míg a Korán az emberiségnek küldetett. Éppen ezért az iszlám a Koránt tartja a legnagyobb, egyetlen változatlan formájában fennmaradt Isteni Kinyilatkoztatásnak.

ForrásokSzerkesztés

  1. Lewis, Bernard; Holt, P. M.; Holt, Peter R.; Lambton, Ann Katherine Swynford. The Cambridge history of Islam. Cambridge, Eng: University Press, 32. o. (1977). ISBN 0-521-29135-6 

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Allah témájú médiaállományokat.