Izmael (Ábrahám fia)

Izmael (héberül: יִשְׁמָעֵאל) a zsidó, keresztény és iszlám vallás egyik alakja. Az Ószövetség/Tóra szerint Ábrahám próféta elsőszülött fia Hágártól, a rabszolganőtől.[2] Az Ószövetség/Tóra szerint[3] Ábrahám felesége, Sára kiűzette Izmaelt a sivatagba, hogy ne örökölhessen apjától, Ábrahámtól Sára fia, Izsák rovására.

Izmael
Navez Agar et Ismaël.jpg
Született i. e. 1727
SzüleiHágár
Ábrahám
Elhunyt i. e. 1590 (136-137 évesen)[1]
Arab-félsziget
A Wikimédia Commons tartalmaz Izmael témájú médiaállományokat.
Rembrandt: Hágár kiűzetése

Az iszlám vallás szerint Izmael/Ismail (arabul: إسماعيل, Ismāʿīl) Ábrahám/Ibrahim elsőszülött fia Hágártól, egy kiválasztott próféta. Az iszlám szerint Izmael volt, akit Ábrahám feláldozott volna az Isten oltárán és nem Izsák, mint azt a Bibliában olvashatjuk.

A zsidók, és a muzulmánok egyetértenek abban, hogy az Észak-Arábiában lakó arabok ősatyja Izmael. Muzulmán hagyományok szerint Mohamed próféta Izmael leszármazottja fián, Kedaron keresztül. Ábrahámot és Izmaelt tekintik a mekkai Kába szentély megalapítóinak,[4] amit eredetileg Ádám épített.

ForrásokSzerkesztés

  1. The Jewish Time Line Encyclopedia, New Updated Edition, 18
  2. Mózes első könyve 16. rész
  3. Mózes első könyve 21:8-21
  4. As-Saffat 99-113