Főmenü megnyitása

Az Allgäui-Alpok (németül Allgäuer Alpen) a Keleti-Alpok, azon belül az Északi-Mészkőalpok egyik vonulata, Németország és Ausztria határán, Bajorország, illetve Tirol és Vorarlberg között húzódó magashegység. Keletről és délkeletről a Lech völgye és a Lech-völgyi-Alpok, délnyugatról a Bregenzi-erdő, északról pedig az Iller folyása határolja. Nevét az északi előterében fekvő bajorországi Allgäu vidékéről kapta. Idegenforgalmi központja a bajor oldalán fekvő Oberstdorf.

Allgäui-Alpok
BlickAufJungholz.jpg

Magasság1009 m
Hely  Ausztria
 Németország
Hegység Északi-Mészkőalpok, Alpok
Legmagasabb pont Großer Krottenkopf (2657 m)
Terület13 900 km2
Hosszúság132 km
Szélesség177 km
Elhelyezkedése
Allgäui-Alpok (Alpok)
Allgäui-Alpok
Allgäui-Alpok
Pozíció az Alpok térképén
é. sz. 47° 24′, k. h. 10° 15′Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 10° 15′
Térkép
250px
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Allgäui-Alpok témájú médiaállományokat.

Néhány csúcs:

lásd még: Haldensee

Jelentősebb tavak:

A mezozoikumi mészkőből álló, a jégkorban eljegesedett hegyvidék legmagasabb pontjai a német–osztrák határ által metszett Großer Krottenkopf (2657 méter), valamint a német oldalon magasodó Mädelegabel (2645 méter), Hochvogel (2593 méter) és Nebelhorn (2224 méter). Éghajlata nedves, hűvös hegyvidéki, az átlagos évi csapadékmennyiség a völgyekben 1000, a magashegységi övezetben 2000 milliméter. Változatos talajviszonyainak köszönhetően flórája rendkívül gazdag: tavasszal a harangrojt- (Soldanella sp.) és a sáfrányfajok (Crocus sp.) nyílnak, nyáron pedig a rozsdás havasszépe (Rhododendron ferrugineum), a tárnics (Gentiana sp.), a sisakvirág (Aconitum sp.) és a harangláb (Aquilegia sp.) virágzik. Ritkán ugyan, de az év ezen szakaszában lehet találkozni a papucsorchideával (Cypripedioideae sp.) és a havasi gyopárral (Leontopodium alpinum) is. Ősszel a bábakalács (Carlina sp.) és az őszi sáfrányfajok borulnak virágba.

Az Allgäui-Alpok északi vonulata a Hopfensee-vel
Az Allgäui-Alpok északi vonulata a Hopfensee-vel

Felhasznált forrásSzerkesztés

  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 581–582. o. ISBN 963-05-6612-5  
  • Grant Bourne & Sabine Korner-Bourne, Walking in the Bavarian Alps, Milnthorpe, Cicerone, 1997, 36–37.