Alsóköröskény
Alsóköröskény (szlovákul: Dolné Krškany) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
| Alsóköröskény | |
 | |
| Alsóköröskényi templom | |
| Közigazgatás | |
| Település | Nyitra |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóköröskény
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 16′ 21″, k. h. 18° 05′ 58″48.272379°N 18.099554°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 21″, k. h. 18° 05′ 58″48.272379°N 18.099554°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóköröskény témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésNyitra központjától 4 km-re, délre fekszik.
Története
szerkesztés1242-ben "Keresken" néven említik először. Neve a török kersiken (= pereskedő) szóból származik. Helyén eredetileg egy, a 12. században elpusztult falu, Davarcsány (Dvorčany) állt. A későbbi forrásokban már "Kisköröskény" néven önálló faluként szerepel. 1427-ben a Födémesi családbeliek fizették ki özv. Checheni Katalin itteni hitbérét.[1] A Kereskényi család ősi birtoka.
1703 decemberében itt volt a kuruc csapatok egyik tábora.[2]
Fényes Elek szerint: "Alsó- és Felső-Köröskény, Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a Nyitra jobb partján, Nyitrától csak egy órányira délre. Az első számlál 791 kath., 37 zsidó lak., s van benne kath. paroch. templom; a második 783 kath., 14 zsidó lak. Rétei jók; van erdeje és szőlőhegye. F. u. többen."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Alsó-Köröskény, a Nyitravölgyben, Nyitra szomszédságában. Lakosainak száma 792, a kik túlnyomóan tótajkuak, de erősen magyarosodnak. Vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ivánka. A község 1292-ben már szerepel, mint a melyben Deychen Tamásnak félrészbirtoka volt. 1585-ben a törökök kifosztották. A templomot Thuróczy András kapitány 1738-ban kezdte el épittetni. Az épitkezés azonban csak 1788-ban fejeztetett be. Kegyura a vallás-alap. A községben több úrilak van, ezek között Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás főispáné, Thuróczy Károly kir. tan. m. főorvosé, stb. A lakosok földmiveléssel foglalkoznak. A Thuróczy-család innen vette előnevét."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1936. május 30-án nagy jégeső károsította meg Nyitrát, valamint Alsó- és Felsőköröskény, Berencs, Cabajcsápor, Csekej, Nagyemőke, Nagycétény, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Salgó, Tormos, Ürmény, Üzbég, Vicsáp és Apáti, illetve Zobordarázs falvakat.[5]
1974-óta Nyitra városrésze, a város déli ipari övezetét képezi.
Népessége
szerkesztés1880-ban 614 szlovák és 54 magyar anyanyelvű lakta.
1890-ben 673 szlovák és 80 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1900-ban 709 szlovák és 146 magyar anyanyelvű lakta.
1910-ben 942 lakosából 470 szlovák és 456 magyar anyanyelvű.
1921-ben 950 lakosából[6] 920 csehszlovák és 20 magyar lakosa volt.
1930-ban 1214 csehszlovák és 6 magyar lakta.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent András apostol tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1744-ben a Thuróczy család építtette barokk stílusban. 1902-ben megújították.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1811-ben Markhot János királyi tanácsos, Nyitra vármegyei alispán és országgyűlési képviselő.
- Itt született 1843-ban Knapp József Ármin botanikus.
- Itt született 1843-ban Thuróczy Vilmos főispán.
- Itt született 1850-ben Thuróczy Károly orvos, szakíró.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor 2020: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. Budapest, 399 No. 1011
- ↑ Archivum Sala IV; Novák Veronika 2014: II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának mátyusföldi eseményei. Terra V/8, 6. (2014. augusztus)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 23.)
- ↑ Slovenská Domovina 18/27, 1
- ↑ Úradné Noviny Župy Nitrianskej I/15a, 275 (1923. augusztus 25.)
Források
szerkesztés- 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 1011.
- Milan Hanuliak - Bohuslav Chropovský 2019: Pohrebisko z 9. storočia v Nitre-Dolných Krškanoch. Slovenská archeológia LXVII/2, 287-365.
- Dominik Repka - Noémi Beljak Pažinová 2018: Stredoveké zahĺbené kupolové pece z Ponitria. Konštatínove listy 11/1, 16-39.
- Ruttkay, M. 2005: Niektoré nové objavy v Nitre a okolí zo včasného a vrcholného stredoveku. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 55-75.
- Ivan Cheben 2005: Osídlenie Nitry v mladšej a neskorej dobe kamennej. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 21-32.
- Ruttkay, M. 2004: Záchranný výskum v Nitre-Dolných Krškanoch. AVANS 2003, 153-155.
- Ruttkayová, J. 2004: Nádoba kultúry so staršou lineárnou keramikou z Nitry-Dolných Krškán. AVANS 2003, 161.
- Zábojník, J. 2009: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava, 104-106, 167 tab. 11.
- Jozef Bátora 1978: Eneolitické nálezy z Nitry-Dolných Krškán. AVANS 1977, 29-30.
- Bohuslav Chropovský 1977: Slovanské kostrové pohrebisko v Nitre-Dolných Krškanoch. AVANS 1976, 134-137.
- Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
- Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 38.
- Zlata Čilinská 1960: Nové nálezy z neskorej doby avarskej na jz. Slovensku. Archeologické rozhledy XII, 834-841.