Főmenü megnyitása

Alsóköröskény (szlovákul: Dolné Krškany) Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Alsóköröskény
Alsóköröskényi templom
Alsóköröskényi templom
Közigazgatás
Népesség
Teljes népességismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóköröskény témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Nyitra központjától 4 km-re, délre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1242-ben "Keresken" néven említik először. Neve a török kersiken (= pereskedő) szóból származik. Helyén eredetileg egy, a 12. században elpusztult falu, Davarcsány (Dvorčany) állt. A későbbi forrásokban már "Kisköröskény" néven önálló faluként szerepel. A Kereskényi család ősi birtoka.

1703 decemberében itt volt a kuruc csapatok egyik tábora.[1]

Fényes Elek szerint: "Alsó- és Felső-Köröskény, Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a Nyitra jobb partján, Nyitrától csak egy órányira délre. Az első számlál 791 kath., 37 zsidó lak., s van benne kath. paroch. templom; a második 783 kath., 14 zsidó lak. Rétei jók; van erdeje és szőlőhegye. F. u. többen."[2]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Alsó-Köröskény, a Nyitravölgyben, Nyitra szomszédságában. Lakosainak száma 792, a kik túlnyomóan tótajkuak, de erősen magyarosodnak. Vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ivánka. A község 1292-ben már szerepel, mint a melyben Deychen Tamásnak félrészbirtoka volt. 1585-ben a törökök kifosztották. A templomot Thuróczy András kapitány 1738-ban kezdte el épittetni. Az épitkezés azonban csak 1788-ban fejeztetett be. Kegyura a vallás-alap. A községben több úrilak van, ezek között Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás főispáné, Thuróczy Károly kir. tan. m. főorvosé, stb. A lakosok földmiveléssel foglalkoznak. A Thuróczy-család innen vette előnevét."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1974-óta Nyitra városrésze, a város déli ipari övezetét képezi.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 614 szlovák és 54 magyar anyanyelvű lakta.

1890-ben 673 szlovák és 80 magyar anyanyelvű lakosa volt.

1900-ban 709 szlovák és 146 magyar anyanyelvű lakta.

1910-ben 942 lakosából 470 szlovák és 456 magyar anyanyelvű.

1921-ben 920 csehszlovák és 20 magyar lakosa volt.

1930-ban 1214 csehszlovák és 6 magyar lakta.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent András apostol tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1744-ben a Thurzó család építtette barokk stílusban. 1902-ben megújították.

Neves személyekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Dominik Repka - Noémi Beljak Pažinová 2018: Stredoveké zahĺbené kupolové pece z Ponitria. Konštatínove listy 11/1, 16-39.
  • Ruttkay, M. 2005: Niektoré nové objavy v Nitre a okolí zo včasného a vrcholného stredoveku. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 55-75.
  • Ivan Cheben 2005: Osídlenie Nitry v mladšej a neskorej dobe kamennej. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 21-32.
  • Ruttkay, M. 2004: Záchranný výskum v Nitre-Dolných Krškanoch. AVANS 2003, 153-155.
  • Ruttkayová, J. 2004: Nádoba kultúry so staršou lineárnou keramikou z Nitry-Dolných Krškán. AVANS 2003, 161.
  • Zábojník, J. 2009: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava, 104-106, 167 tab. 11.
  • Jozef Bátora 1978: Eneolitické nálezy z Nitry-Dolných Krškán. AVANS 1977, 29-30.
  • Bohuslav Chropovský 1977: Slovanské kostrové pohrebisko v Nitre-Dolných Krškanoch. AVANS 1976, 134-137.
  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  • Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 38.
  1. Archivum Sala IV; Novák Veronika 2014: II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának mátyusföldi eseményei. Terra V/8, 6. (2014. augusztus)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 23.)